A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Művelődéstörténet - Surányi Béla: Debrecen és a magyar mezőgazdasági szakoktatás a XX. század első felében

írja (SPORZON P. 1874. 5.): „A hazai gazdasági tanügy annál kevésbé maradhatott közömbös ezen reformtörekvésekkel szemközt, minthogy tudvalevő dolog, hogy gazdasági tanintézeteink egészében véve régi tanrendszer mintája szerint alakultak, és másfelül olyan körülmények között létesültek, melyek a biztos és rendszeres megalapításra, valamint az egészséges és szerves kifejlődésre nem voltak kedvezők." A jövőt illetően Sporzon Pál jó érzékről tett tanúságot, amikor megállapította (HECKENAST J.-ZSINKA J.-né 1983. 31-33.), hogy nem annyira az intézetek száma vagy címe az elsődleges szempont, hanem azok felszereltsége és a leendő szakemberek gyakorlatban való jártassága, ami viszont alapos elméleti tudásra épül. Különösen fontosnak tartotta a középfokú tanintézetek reformját, mert azok „felsőbb" elnevezésük ellenére, a gyakorlatban középfokú színvonalon oktatnak. Javasolta a hazai mezőgazdasági szakoktatásban a háromszintű képzés bevezetését: - gyakorlati jellegű földművesiskola (bizonyos elmélet is) - középfokú gazdasági tanintézet (több működtetése; elmélet-gyakorlat egységére épülve) - gazdasági akadémia (legfeljebb egy az országban; a tudományos elméleti oktatás elsőbbségére alapozva) Az első átfogó reform során nemcsak az egyes iskolatípusokkal szemben támasztott követelményeket fogalmazták meg, hanem besorolták a már meglévő intézményeket is. 1874-től felsőfokú intézetként működött tovább az akadémiai rangra emelt Magyaróvár, ahol a legjobb tanerőt vonták össze az egyes tanintézetekből. A képzési idő két esztendő maradt. A felvételt középiskolai végzettséghez és egy év előgyakorlathoz kötötték. A megszerzett oklevél gazdatiszti állás betöltésérejogosította föl a végzett hallgatót. A középfokú intézetek közé sorolták be Debrecent, Kassát, Keszthelyt és Kolozsmonostort, melyek egységesen m. kir. gazdasági tanintézet megnevezést kaptak. Az egyes intézményeknél a korábban is meglévő felvételi követelmények nem változtak. (Hat középiskolai osztály elvégzése, egyéves előgyakorlat, kétéves képzés, illetve hat középiskolai osztály elvégzése és előgyakorlat nélkül hároméves képzés). A megszerzett oklevél jellegű végbizonyítvány szintén feljogosította a végzett hallgatót gazdatiszti állás betöltésére. Az alsó fokú szakoktatás az elemi iskolára épült, kétéves képzéssel, s gazdasági altiszti (majoros és béresgazda) munkakörök betöltésére nyújtott lehetőséget. A felső- és középfokú szakoktatás rendszere 1906-ig alapvetően nem változott. Szembetűnő viszont a fejlődés az alsó fokú képzés terén. (A mai értelemben vett szakmunkásképzés.) A földművesiskolák mellett a mezőgazdaság más ágazataiban (kertészet, erdészet) is felgyorsult az iskolaalapítás üteme. (CSÍKI L. 1943. 51.) A keszthelyi tanintézet újraindulásával egyidejűleg megnyílt a fölművesiskola is, és egy évtizedig (1865-1875) működött. Hasonló volt a helyzet Debrecenben is, amely 1867-1899 között létezett. De a két példa nem tekinthető általánosnak. Bár az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a hazai szakképzés általános fejlesztéséért szállt síkra, végső soron azonban az agrároktatás elsősorban a nagy- és középbirtok érdekeit szolgálta. Ez nem kérdőjelezi meg az alsó fokú szakoktatás fejlődésének eredményeit. A Felvidéken az első földművesiskola 1871-ben Liptóújváron létesült (Ua.), ahol az oktatás részben szlovák nyelven folyt. Az intézmény rövidesen átkerült Rimaszombatra (1884). 1875-ben (HECKENAST J.-ZSINKA J.-né 1983. 33.) az OMGE kezdeményezésére nyitotta meg kapuit az István-telki intézet, amely azonban 1891-ben megszűnt. (CSÍKI L. 1943. 52.) Helyén kertészképző létesült. Esterházy Miklós Móric magánalapítású földmüvesiskolája 1891-ben kezdte meg tevékenységét, Csákvárott. Darányi Ignác minisztersége idején teljesedett ki az állami fenntartású alsófokú szakképző hálózat (Ua. 52-55.): Zsitvaújfalu (1883-1895), Ada (1884), Csákóvár, Szentimre (1886), Algyógy (1892), Pápa (1893), Kecskemét, Lúgos (1895), Jászberény, Hódmezővásárhely, Békés349