A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Irodalomtörténet - Várhelyi Ilona: Csokonai és a debreceni muzeológia

Minden bizonnyal a Csokonai Kör működésének legnagyobb eseménye volt ez az ünnepség. Lebonyolításában és költségeiben a Város is osztozott. Az ünnepi lendület még évekig eltartott, és több nagyszabású megmozdulás

25 mindinkább tudatosította Debrecenben és az országban a városunkhoz fűződő irodalmi, történelmi, művészeti és tudományos értékeket. Ez volt éppen a Csokonai Kör célja és hivatása. A VÁROSI MÚZEUM ÉS CSOKONAI SZÜLŐHÁZA A Csokonai Kör füvészkerti megalakulását tizenkét év lemaradással követte a Városi Múzeum létrejötte. A mai Füvészkert utcai iskola, a korábbi Gazdasági Akadémia két szobáját vehette birtokba a debreceni múzeum. Az alapítók között találjuk a Csokonai Kör vezéregyéniségeit, ezért nem meglepő, hogy a két szervezet szorosan együttműködött, székhelyük is azonos volt mindvégig. A közös működés időszakának leghosszabb korszakát abban a szép cívisházban élték meg e szervezetek, amely Csokonai Hatvan utcai szülőházának telkén épült.

26 A Csokonai Kör tevékenységének köszönhető tehát a Városi Múzeum gyűjteményeinek és kiállításának elhelyezése. Már az első, országosan is figyelmet keltő eseményre a százados Csokonai-ünnepen került sor. Mint említettük, ekkor nyílt meg ideiglenes helyen a Városi Múzeum első jelentős állandó kiállítása. A tudomány és muzeológia legjelesebb hazai képviselői jelenlétében ugyanis több esély volt arra, hogy a helyi törekvések országos nyilvánosságot kapjanak. Kardos Albert így összegzi ezt az eseményt: „A városi múzeum ünnepi megnyitása annyiban nevezetes eseménye e szép napnak, hogy a közoktatási minisztérium és a Nemzeti Múzeum küldöttei meggyőződhettek arról, hogy a városi múzeum egészséges alapon indult meg, és máris oly értékes gyűjteményt foglal magában, hogy az állam nagymértékű és rendszeres támogatását bízvást megérdemli. " Nem kétséges, a két esemény egybefüzése egymást erősítette. A múzeumi megnyitó az Akadémia és Nemzeti Múzeum képviselőit talán jobban vonzotta, mint maga a Csokonai-ünnepség. Jelenlétük viszont a Csokonai-ünnep fényét emelte. Ugyanakkor az ország minden részéből ide sereglett vendégek nemcsak egy programmal gazdagodtak, hanem a vidéki múzeumügy küzdelmes fejlődéséről is hasznos tapasztalatot szerezhettek. Az ideiglenes helyszín hangsúlyozása nyilvánvalóvá tette, hogy Debrecenben a múzeum gyűjteményének és kiállításának végleges elhelyezését mielőbb meg kell oldani. Az országos nyilvánosság előtt elhangzó dicséretek és ígéretek már a minisztériumot és a város vezetőit is kötelezték. Kardos Albert ezt így fogalmazza meg: „A városi múzeumot ideiglenes helyiségében, a volt gazdasági tanintézetben a közoktatási minisztérium és a múzeumok országos felügyelősége nevében Szalay Imre és K. Lippich Elek nyitották meg, akik, valamint a velők jött szakértők teljes elismeréssel nyilatkoztak a már eddig is felhalmozott anyag gazdagságáról és gondos elrendezéséről, és a múzeum megalapítóinak és vezetőinek, Löfkovits Artúrnak, Oláh Károlynak és Zoltai Lajosnak kilátásba helyezték a kormány hathatós támogatását, "

2H Bátran nevezhetjük ezt az eseményt és ígéretet a Csokonai-ünnep egyik legjelentősebb kultúrpolitikai hozadékának. 5 1906-ban Háromszázados Bocskay-emlékünnep, 1907-ben a százéves Magyar Füvészkönyv ünneplése 26 A Csokonai Kör kezdeményezésére országos és helyi forrásokból épült fel Csokonai szülőházának telkén a Városi Múzeumnak és a Csokonai Körnek helyet adó épület. 27 A százados Csokonai-emlékünnep története. Emlékkönyv a Csokonai-Kör három irodalmi ünnepéről. Szerkesztette Kardos Albert. Debrecen, 1909. 21. 334