A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Irodalomtörténet - Várhelyi Ilona: Csokonai és a debreceni muzeológia

velődéstörténet gazdagságának tudatosítását. A Kör szabályos leltárkönyvet vezetett, és szeren­csére a begyűjtött tárgyi emlékek átvételére vonatkozó feljegyzések meg is maradtak. 6 Nem volna azonban méltányos megfeledkezni a távolabbi előzményekről sem. Az előbb emlí­tett funkciót ugyanis a Csokonai Kör részben azoktól az értékközpontú lokálpatriotizmust szolgá­ló elődszervezetektől - pl. Debreceni Emlékkert Társulat 7 , Felolvasó Kör 8 - örökölte, amelyek már jóval korábban alakultak Debrecenben. 9 Bár érdemeiket - pl. az előbbinek a Csokonai szob­rának állíttatásában játszott szerepét 10 - kár lenne vitatni, de erre az időre e szervezetek kimerül­tek, megfáradtak, aktivitásuk megtorpant, vagy meg is szűntek, s megújulásukat csak egy új, a kor szelleméhez jobban igazodó szervezettől remélhették." Amint azt a Kör történetírója megjegyzi, a Csokonai-kultusznak nyomai vannak Debrecenben a Csokonai Kör előtt is. ,,/í kollégiumi ijjak már 1819-ben gyűjtést akarnak rendezni Csokonai síremlékére, de a tanári kar még 1835-ben is elgáncsolja e törekvésüket. A XIX. század második felében azonban minden év október 17-én áldozhatnak Csokonai emlékének nyilvános önképzőkö­ri ünnepély keretében ". A Csokonai Kör említett elődszervezetei is szívesen hivatkoztak arra a Debreceni Körre, amely még Csokonai életében működött, s fogta termékenyítő egységbe a város - akkor még szo­ciológiailag meglehetősen szűk, de rendkívül széles tudományos és művészeti érdeklődésű - ér­telmiségi rétegét. (Nem térünk ki itt e társaság tagjainak a nyelvújításban játszott szerepére, sem pedig ennek egyoldalú megítélésére Kazinczy Ferenc által. Azt is csak megemlítjük, hogy e kör 6 Jelenleg a Debreceni Irodalmi Múzeum őrzi a Csokonai Kör működési dokumentumait is. 7 Asztalos Dezső, a Csokonai Kör története című munkájában így mutatja be az egyesületet: „Az Emlékkert Társulat 1861-ben keletkezik. Célja: „a főiskola-térnek szépészeti és egészségi szempontból való nö­vényzetteli beültetése s oly kies hellyé való változtatása, hol méltósággal állhassanak azon emlékszobrok, miket a hálás nemzedék koronként emelend a haza és tudományok körül kiváltképpen városunkban magok­nak érdemeket szerzett s elhunyt nagy fiainak. És amennyiben ezen társulat eszméje csaknem egy időben keletkezett a Csokonai-szobor eszméjével s részben annak kifolyása s amennyiben a társulat tagjai a Cso­konai-szoborra eddig gyűlt pénzmennyiség holléte felől magának biztos tudomást szerezni, a begyült pénzt biztosítani s általában a Csokonai-szobor felállítása munkáját elővinni. " Elnökei időrendben: Csanak Jó­zsef, az Emlékkertek bőkezű mecénása, Sombory Imre, Könyves Tóth Mihály és Könyves Tóth Antal." 8 Uö, uo: „A Felolvasó Kör 1885-ben alakul, több Petőfi Társasági író vendégszereplésének telkesítésére. Első elnöke: gróf Dégenfeld József, alelnöke: Kovács János kollégiumi tanár, a Kör egyik alapvetője. Leg­jelentékenyebb szerepvivői nagy általánosságban ugyanazok, kik később a Csokonai Körnek is ismert tag­jaivá váltak: Géresi Kálmán, Vértesi Arnold, Komlóssy Arthur, Benedek János, Tóth Béla gyógyszerész, Dr. Kenézy Gyula, Dr. Tüdős Kálmán, Rásó Gyula alispán, Dr. Balkányi Miklós, stb. Kitűzött célja köz­hasznú ismeretek terjesztése népszerű felolvasások által, de ettől nem egyszer eltér: szépirodalmi felolva­sásoknak is helyet enged. " 9 Leíró-történeti értelemben a Csokonai Kör megalakulása közvetlenül a debreceni Emlékkert Társulat és Felolvasó Kör megszüntetésével függ össze. A Kör formális megalakítása előtti hónapok lehetőséget adtak az elődszervezetek erkölcsi és anyagi kötelezettségeinek felderítésére és átvállalására. Az alakuló közgyű­lésen már szó van arról a hat-hétezer forintnyi vagyonról, mint amelyet az Emlékkert Társulattól, és arról az 1285 forintról is, melyet a Felolvasó Körtől vett át a Csokonai Kör. 10 1871. október 11-én ünnepélyes keretek között leleplezik le Izsó Miklós alkotását: Csokonai bronzszobrát, Imre Sándor és Szász Károly közreműködésével. '' Az Emlékkert társulat állíttatta fel 1865-ben - nagyrészt közadakozásból - az 1849. augusztus 2-i debrece­ni csatában elesett honvédek emlékkövét is, amely haldokló köoroszlánt ábrázol. Jelenleg ez az emlékmű a Honvéd-temetőben áll. Ugyancsak ők emeltettek sírkövet a paci erdőben Szarka Pál honvédfőhadnagy hamvai fölé, ki 1849. augusztus 2-án azon a helyen esett el. Ezeket az emlékeket veszi át a Csokonai Kör gondozás és gyarapítás ígéretével. 12 Az október 17-i dátum téves: bizonyára november 17-ére, Csokonai születésnapjára gondol Asztalos Dezső A Csokonai Kör története c. kéziratában. DIM X. 87.4.9.5.3. 330

Next

/
Thumbnails
Contents