A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Irodalomtörténet - Szuromi Lajos: Csokonai metrumai – Csokonai verseléséről a számok tükrében

variálja a metrumot. -A távolról kínzó [II. J (1802) aritmikus, ütemező és trocheusi sorok keveréke, rímelése is változatos. - 1802-es A bátortalan szerelmes is, ametrikus és vegyes lejtésű időmértékes sorokkal. - 1804-ben a Halotti versek ütemező tizenkettesek és változatos időmértékes metrumú sorok szőttese. - A [Dalok az Endimionból] (1804) valójában 18 versből áll, ezek metrikailag egyéni arculatúak, a költemény így változatos. Ametrikus versek Csokonai sok verse megnevezett, megnevezhető „nóta", azaz versdallam ritmusát követi, ellene áll a szövegmetrum sorozatosságot kívánó verselési leírásának, descriptiójának. E versek ritmusa ilyen értelemben nem metrikus. Ismerjük a költő személyes fogékonyságát a zene iránt, beleértve népdalainkat is. Természetes, hogy dallamkövető verseinek egy része szövegmetrikusan is kötött, leírható, hogy ebben az értelemben metrikus verseiben számos alkalommal felismerhető a zenei (dallamkövető) ritmus hatása, hogy a költő számos versét már a költő életében megzenésítették, köztük több szövegmetrikus versét is. Van több olyan verse is a költőnek, ahol pontosan meg nem nevezhető dal a ritmikai háttér, ezekben alapos okkal von a szakirodalom párhuzamokat. Végül aligha vitatható, hogy az úgynevezett szótagszámláló versek némely darabjai mögött is zenei ritmus sugallata sejthető. A szövegmetrum vonatkozásában ametrikus verseket az elérhető ismeretek alapján bontom tehát két csoportra. A zenei (dallamkövető) versek és sorok száma: 33-1191 (7,1-4,1%»). A periodikusan kötött versek száma mindössze 4-5, a sorok szótagszáma változatos, szinte a költő által alkalmazott szótagszám szerinti - sorváltozatok teljes körében. E versek többnyire antistrófikusak, de a strófíkus versek sorszám szerinti strófaváltozatai igen gazdagok, 2-14 között. A rímelésnek variált vagy hagyományosan kombinált változatai uralkodnak. - 1793-ban és 1794-ben készült két terjedelmes darab: A Feredés. (111 sor), Hunyadi Ferentzhez (153 sor), leghosszabb a Czindery' sirja felett (1798, 134 sor). A szótagszámláló versek száma 21 (4,5%>), soraik száma 967 (3,4%>). Leghosszabb A Tolvaj Isten (1795), sorainak száma meghaladja a szótagszámláló versek sorainak felét. - E költemények a sorok, strófák, periódusok, rímek tekintetében is változatosak. RÍMVÁLTOZATOK A rímváltozatok száma 33. - Rímtelen a versek ötöde, bennük az összes sornak tizede. Párrímes a versek harmada (az összes sor 42 százalékával, tehát csaknem felével). A keresztrímes versek és sorok aránya csaknem azonos, 14-15%>. Az alapváltozatokat kötetlenül váltogató, variált rímelés a versek tizedét, a sorok több, mint tizedét (14%>) jellemzi. Az aab rímelés a verseknek hét, a soroknak négy százalékában következetes. - Mind a verseknek, mind a soroknak közel azonos arányában, mindössze 10%>-ában találkozunk az alapformákat (B, F, K, P, Ö) és az aab típust kombináló rím változatokkal. (A nagy jövő előtt álló félrím Csokonai költészetében kb. csupán egy százalék.) 309