A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Irodalomtörténet - Debreczeni Attila: Csokonai műjegyzékei és az életmű időrendi, kiadástörténeti kérdései

A Vkt. bal oldali oszlopa az ÚK. első fázisa (1801 júliusa) utáni, a jobb oldalin szerepel a B. Vay megjelölés, ami 1801 decembere utáni lehet, miként az ÚK. második fázisa is. A listára ráírt vers fogalmazványa A ' szabadságfához, ez pedig 1802 márciusában készült, így a Vkt. 1801 júliusa, ill. decembere és 1802 márciusa közé tehető. Csakhogy ha így van, akkor ez időben megelőzi az ÚK. végső fázisát, ami nem tehető 1802 szeptembere előttre. A fentiek alapján tehát a következő állapítható meg: az ÚK. első fázisa és a Vkt. bal oszlopa csak 1801 júliusa után, a második fázis és a jobb oszlop csak december után készülhetett; de az pontosan nem rögzíthető, hogy a megadott időpontok után mikor, csak annyi bizonyos, hogy 1802 márciusa előtt az ÚK. első két fázisa és a Vkt. készen volt. Az ÚK. harmadik fázisa 1802 szeptembere utáni kiegészítés. A Kcsj. keletkezési idejére nézve ugyanaz mondható el, mint az ÚK. harmadik szakasza esetében: mivel rögtön az 1. csomó tartalmazza Az Éjnek istenihez és A' bátortalan szerelmes, valamint a Himfyhez címeit, ezért ez sem lehet 1802 szeptembere előtti. A felső időhatár kijelölésében a lista által feltárt kézirategységek igazítanak el. Az 1. csomó 4. tétele pontosan azonosítható a ma K 672/11. 1 a—31 b jelzetű fogással, amely egységes méretű, pirosra festett szélű lapokból áll, a 3. csomó pedig a K 672/III. la—1 lb jelzetű fogással, amely ugyancsak azonos méretű lapokból áll, a felső sarkokban egybefüggő számozással. (Mivel nem eredetileg is bekötött füzetekről van szó, a lapok sorrendje más is lehetett, vagyis a mostani sorrend nem jelent egyben keletkezési sorrendet.) Ezek anyagából a Kcsj.-n csak a versek jelennek meg, s csak 1802-es versek, noha a nevezett fogások szép számmal tartalmaznak 1803 tavaszáról származó verseket, leveleket, élőbeszédeket is. Csokonai tehát vagy kiválogatta közülük az 1802-eseket, vagy nem is voltak még ott az 1803-as szövegek. Logikus magyarázatnak ez utóbbi tűnik, vagyis a lista így 1802 szeptembere után, de még az év vége előtt keletkezhetett. Ezt erősítik meg a Mfj. keletkezéséről tudottak is Mivel a Mfj. a Kcsj.-n alapul és Az Éjnek istenihez kéziratán található, utólag odaírva a fogalmazvány után üresen maradt lapra, ezért e lista sem lehet 1802 szeptembere előtti. A végső időhatár kijelölésében két mozzanatra hagyatkozhatunk. Az egyik a pótlásként a lista élére írott nyolc cím egyike: ez a Széchényi Ferenchez szóló köszönővers, amelyet a Nemzeti Könyvház kézhezvételekor, azaz 1802. december 13-19. között írt a költő. A Mfj. első szakasza, vagyis maga a lista (s ebből következően persze a Kcsj. is) ezt megelőzően készült, tehát szeptember és december között. Ezzel áll összhangban a másik mozzanat is: feltűnő, hogy a listán egyetlen vers sincs az 1802 utáni időszakból. Az ÓD. kéziratának tartalomjegyzéke viszont már tartalmazza az 1803 első hónapjaiban készült Festetics-ódát A 'Hadi oskoláról, aminek kéziratos fogalmazványa egyébként a Kcsj. 1. csomó 4. tétele által azonosított fogásban található. A Kcsj. és a Mfj. tehát egyaránt 1802 őszén készülhetett; akkor, mikor az ÚK. harmadik szakasza is. Az ÚK. és a Vkt. tehát a kiadási tervek formálódásának egy megelőző stádiumát képviselik, a nevezett egybeesés éppen a váltásra hívja fel a figyelmet. 4. Egybevetés más adatokkal A listák összeállításának kikövetkeztetett időrendje teljesen egybehangzik a levelezés és az előfizetési felhívások adataival: Csokonai az 1800. december 15-i előfizetési felhívást

14 követően, 1801 nyarától kezdett hozzá komolyabban a kiadási munkálatokhoz. 1801. július 19-én írja anyjának, hogy augusztus közepéig „Igaron purizálok s nyomtattatok",

15 majd szeptember 26-án Nagy Gábornak (valamint Körösi Jánosnak és Puky Istvánnak is), hogy „Munkáim' Nyomtattatá14 Cs/Felj. 239-240. 15 Cs/Lev. 143. 292