A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Irodalomtörténet - Debreczeni Attila: Csokonai műjegyzékei és az életmű időrendi, kiadástörténeti kérdései

2. A lajstromok összefiiggései és időrendi egymásutánjuk (Az ÚK. és a Vkt. összefüggése) Egy kézirategységben találhatóak. A Vkt. e kézirategység legutolsó lapjára készült, amely mintegy üresen maradt az UK. után. Ezt a lapot végül egy versfogalmazvány elkészítésére is felhasználta a költő. A Vkt. bal oldali oszlopának első hat tétele megegyezik az ÚK. első hat tételével, s csak utóbb rendezte át sorrendjüket a számozással. A Vkt. az UK. (legalább első fázisa) után kellett keletkezzen, mert csak így magyarázható meg az, hogy egy láthatóan egybefüggő kézirategység legutolsó lapjára, a többi szöveghez képest 90 fokkal elforgatva, rendezetlen írással készült: egy teljesen üres, rendezetten hajtogatott papírcsomóra így nemigen kezd senki írni. Az ugyanitt olvasható versfogalmazvány pedig felülírta a listát, tehát az került oda legkésőbb. (A Kcsj. és az Mfj. összefüggése) Az Mfj. számozása, mint a kritikai kiadás is megállapítja, a Kcsj.-t követi. A költő a kézirategységeket csoportosító Kcsj.-ről műfaji szempontból válogatva gyűjtötte ki a verseket: a műfaji csoportokon belül először nagyobb számmal mindig a Kcsj. csomóira utal, majd következik az egyes művek sorszáma, illetve címe (ez utóbbit nem mindig írta ki). Mindez elég egyértelműen meghatározza keletkezésük egymásutánját is: előbb a Kcsj. volt készen, s ezt követte az Mfj. mindkét szakasza. (A Mf). és az egyéb kötettervek) Az egyes kötetek tervezeteinek alakulását most nem szükséges aprólékosan végigkövetnünk (ezért nem is vettük ezeket részletes vizsgálat alá), elég annyit megállapítanunk, hogy jól látható összefüggésük a Mfj.-kel. Az ÓD. és az AV. anyaga ugyanis az Mfj. első két csoportjában található, s éppen ezeknél szinte teljes mértékű a címek áthúzása, a további csoportokból pedig majdnem kizárólag ugyancsak az e kötetekbe felvett verseket húzta ki a költő. A későbbi tervezetek tehát nyilvánvalóan a Mfj.-n alapulnak, abból ágaztak el. S az is beszédes, hogy a Mfj. nem tartalmaz szerelmes verseket: ez arról vall, hogy a LD. anyaga már korábban önállósult. 3. Következtetések a szakaszok időponthoz kötésére nézve Az ÚK. nem autográf lejegyzésű első fázisa mindenképpen 1801 júliusa utáni, mert szerepel rajta az Erdődy Lajoshoz című vers (28. tétel), amely a költő AV.-beli jegyzete szerint 1801. július 7-én készült. Szerepel itt még egy Kazinczi Poesisa megjelölés is (91. tétel), ami az 1801. július 13. körüli A' Magyar Orpheushoz című versre utalhat, ennek viszont ellentmondani látszik, hogy később újra szerepel a listán (131. tétel). Hasonló a helyzet az Erdődy vers közvetlen környezetében található 27. és 31. számú, Levél Szétsényihez, Gróf Szétsényinéhez tételekkel is: ha fennmaradt szövegekkel azonosítjuk őket, akkor azok 1802 januárja, februárja körűire tehetőek, de ezekre utóbb a 162-163. tétel pontosabban utal (Dedicat. Scéchényihez, Dedicat. Gr. Széchényinéhez), így az első előfordulás azonosítása kérdéses. A második fázis 1801. december közepe utáni, mert rögtön a második vers ebben a sorban (a 111. tétel) a B. Vay Miklóshoz, amely az AV. jegyzete szerint 1801. december 10-re készült. A lista harmadik egysége 1802 szeptembere után készülhetett, mivel a márciusi A ' szabadságfához mellett rajta van Az Éjnek istenihez és A' bátortalan szerelmes is, amelyek első változatai Nagy Gábor emlékezése szerint 1802 szeptemberében készültek. 291