A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Művészettörténet, iparművészet - P. Szalay Emőke: XVII. századi reneszánsz jellegű úrihímzések Szabolcs-Szatmár-Bereg megye református gyülekezeteiben

két viszonylag erős szín, a kék és a vörös éppen csak megjelenő alkalmazása csupán élénkíti a színhatást, de nem szorítja háttérbe a halványabbakat. A minta szabályos szimmetrikus reneszánsz virágbokor. Kis kék gumóból kis levelek felett drapp hagymaszerű elemből emelkedik az egyenes szár, amelyet páros ágak fognak közre, illetve virágok törnek meg. Az első ág a hagymából indul, arany száron vörös levél fölött kezdődik egy leveles motívum, amelynek közepe mindegyik mintában sérült, így nem állapítható meg eredeti formája. Fölötte liliom szakítja meg a központi szár vonalát, ennek szirmai közül ferdén kinövő egyenes ágon két gránátalma ül. Az erőteljes kék színű héjjal ábrázolt gyümölcs belsejét fehér színezés után élénkvörös szín jelzi érzékeltetve a gyümölcs belsejének eredeti színhatását. A gránátalmák szárával párhuzamosan indul a két arannyal hímzett becsavarodó szabályos inda, sima vonalukat kis kacsok teszik mozgalmassá, végükön két oldalnézetben ábrázolt nagy szegfű. Az indák közeiben láthatjuk a minta egyetlen nem szimmetrikus részletét, két egymástól elcsúsztatott helyzetű kis levelet. Fölöttük a szárat újból megszakítja egy drappal és arannyal hímzett gránátalma, majd a szár végén visszatér a piros szín a szegfű csészeleveleiben. A minta teljes hasonlóságban jelenik meg az oldalak közepén, csupán a két alsó levél hiányzik, amelyek szerepe az előbbinél a sarok betöltése volt. A terítő szélén körben végig hosszú felirat János evangéliumából. A szöveg vörös fonallal nagy betűkkel varrott, a szóközöket betartva szabályosan írott

6

. A terítő díszítménye gondos szerkesztésre utal, amely tökéletes kivitelezéssel párosul. A viszonylag szerény minta ellenére az egyik legszebb, legharmonikusabb úrihímzésnek tartjuk (10-11. kép). A kerítőt körbevevő nyolc virágtő közül az ellentétes sarokban lévők közül kettőnél a középső szegfű virágában a szirmok váltakozó színezése nem drapp és arany, hanem kék és arany. Felvetjük, hogy ez talán nem véletlen, ugyanis az egyik ilyen színezésű bokornál kezdődik a felirat. Nem tudjuk, hogy az ilyen megoldás vajon a hosszú szövegek pontos olvasásának megkönnyítésére elfogadott volt-e. Amennyiben feltesszük, hogy ez a megoldás nem véletlen, hanem jelzés értékű, akkor tovább gondolva a felvetést, úgy véljük, hogy ez a hímzés bizonyosan úrasztali térítőnek készült. Erre azért szükséges hivatkozni, mert az úrasztali terítők egy részét a kutatók szerint eredetileg jegykendőnek készítették. A kézbe való kendőként történő használatnál azonban nem indokolt egy sarok hangsúlyos kiemelése. Ha ugyanis erre a funkcióra használták volna, nem találunk indokot arra, hogy miért alkalmazták ezt a színezést a szemközti sarok esetében is. Úrasztali térítőként való használata viszont ok lehetett arra, hogy a szimmetria szabályai szerint a másik oldalon is megjelenjen ez a színezés. Szegfű látható az ónodi terítőn, amely 1670-ben készült (László 2001. 9. kép), a már említett szendrői terítőn (uo. 12. kép). Egy hasonló szerkezetű, ugyancsak szegfűvel díszített úrasztali terítőn szintén hosszú felirat látható, azonban a szöveg szerkesztése kevesebb gyakorlottságot mutat (uo. 19. kép). A terítő adományozójának személyéről pontos adattal nem rendelkezünk. A református gyülekezet történetéről annyit tudunk, hogy az 1640-es évek fontosak lehettek a gyülekezet életében, ugyanis 1641-ben ezüst pohár, ónkanna és óntányér került a gyülekezet birtokában, amelyek beszerzéséről nincsenek adataink. Bár mindegyik tárgy felirattal ellátott, de az csak azt örökíti meg, hogy a semjéni gyülekezet edényei. 6 MONDA IESUS IM AZ KENIER KI A MENIBŐL IÖT ALÁ HOGI AZ KI ABAN ESZIK MEG NE HALLION EN VAGIOK AZ ÉLŐNEK KI MENINOL LESZÁLLOTT AM HA VALAKI ESZIK EZ KENIERBEN EL ÖRÖKE ES A KENIER MELIET EN ADOK AZ EN TESTEM MELIET EN ADOK EZ VILÁG ELETEIÉRT AZ KI ESZI AZ EN TESTEMETT ES ISZA AZ EN VEREMÉT ÖRÖK ELETE V

ÁGION ES EN FELTAMAZTOM AZT AZ UTOLSÓ NAPON JOHANNIS 6. V. 20. ETSH ANNO 1646 DIE 8 DECEMBRIS. 275