A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Művészettörténet, iparművészet - Krankovics Ilona: A volt Fürdőház, a nagyerdei Vigadó építésének története

A város tanácsa úgy döntött, hogy a beadványban foglaltakkal kapcsolatban kikéri a helybéli „Physicus" urak véleményét. Az események fölgyorsultak, a következő tanácsülésen már megfogalmazódott az állásfoglalás Sándorfy javaslatára.

2 A város tanácsa által felkért tudósok vélekedés a következő volt: „A Feredők nem tsak a tisztaságra nézve szükségesek minden jól rendelt Társaságban: hanem hogy az egességnek fenn tartására és helyre állítására nézve is meg betsülhetetlen hasznú és néha egyedül való eszközök..." Most már csak az volt a kérdés, hogy hol, s milyen módon kerüljön a város fúrdőháza felépítésre. A város vezetői küldöttséget neveztek ki annak tisztázására, hogy a tekintetes Udvari Kamara milyen összeggel kívánná a fürdő megvalósítását támogatni. Amilyen gyors volt a fürdő felépítésének eldöntése, olyan hosszadalmasnak és bonyodalmasnak bizonyult a feltételek megteremtése. Eltelt 3 év és a dologban nem történt előrelépés, még mindig arról tanácskoznak a város ülésein, hogy hova is kerüljön felépítésre a város „Feredőháza." Fazekas Mihály költő, egyben városi tisztviselő fölvetette, hogy a Debrecen határában lévő homokkerti sósforrás lehetne alkalmas hely az építkezésre.

3 Az erre az alkalomra felállított bizottság megvizsgálta a javaslatot és úgy döntött, hogy a forrás túl távol esik a várostól, s vize nem elég fürdő építésére, azt jobbnak látná a Nagyerdőn felállítani, mivel ott olyan bővizű kút van, amely alkalmas a fürdésre elegendő vizet szolgáltatni, így született meg a döntés a mai helyszín mellett.

4 Még 1823 nyarán megérkezett a Magyar Királyi Kamara helybenhagyó engedélyezése az építkezésre, az épület alaprajzával és az ahhoz kapcsolódó költségvetéssel együtt." Újabb egy év telt el az építkezés megindításáig. A város tanácsa a július 31-i ülésén esküdt Földi János erdőmérnököt bízta meg a Fürdőház helyének kijelölésével, valamint az építkezés költségeinek kezelésével.

6 Továbbá döntöttek arról is, hogy az építkezést Miklósy Ferenc szenátor felügyelje majd. A város mestereit egybehívták, hogy az építkezéshez kiválasszák a legjobb ajánlattevőket, a városatyák legnagyobb meglepetésére a debreceni mesterek megijedtek a feladat nagyságától.

7 Egyedül a fiatal és ambiciózus Povolny Ferenc építőmester vállalta el a fürdő építését, az összes munkálatokért felelősséget vállalva 15 380 rénes forintért.

8 Az építőmester felülbírálta a Királyi Kamara által küldött tervet és az ahhoz kapcsolódó költségvetést.

9 Véleménye szerint az épület falát annak biztonsága érdekében „nem a 1,1/2 suk vastagságúra, de 3 sukra kell építeni". Kicsinek ítélte a tervben szereplő pince és jégverem nagyságát is, ezek méretének megváltoztatását javasolja. A kútban lévő vízmennyiséget kevésnek találja a tervezett 36 fürdőkád ellátására, ezért javasolja a fürdő számára való elkerítést. A terven felül még újabb fontos építési feladatokat is említ. Fontosnak tartaná még négy fütőszoba kialakítását. A tervhez képest bolthajtások biztonságosabb megépítését javasolja, a középpontok megerősítésével. A fürdő telkét körülvevő kerítésfalakat cseréptéglával lenne jobb lefedni, az építőmester szerint ez nem jelentett volna többletköltséget. Hiányolja, hogy a tervben nem szerepel a rézből készülő, vizet vezető csatornák elhelyezése. El kell dönteni, hogy a vezetéket a falba építsék-e be, vagy ha az kívül marad, 2 HBmLIV. A 1011 ./a. 1820. december 14. 3 HBmLIV. A 101 l./a. 1823. január 17. 4 HBmLIV. A 1011./a. 1823. február 5. 5 HBmLIV. A 1011./a. 1823. június 19. 6 HBmLIV. A 1011. /a. 1824. július 31. 7 HBmL IV. A 1011 ./a. 1824. augusztus 2. 8 HBmL IV. A 101 l./a. 1824. augusztus 14. 9 HBmLIV. 1011. /k. 343./1824. 262