A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Művészettörténet, iparművészet - Nagy Márta: Asszimilációs utak a magyarországi görög diaszpóra egyházművészetében

építészet is - a keleti hagyományoknak megfelelően egy kultusz szerves részét alkotja,

40 mégpedig az ősi, ortodox kultikus gyakorlat részét. Az adott korban pedig azt látjuk, hogy a magyarországi görögség vallását - az abba bekerült idegen komponensek ellenére - ortodox módon gyakorolja.

41 Összegzésképpen elmondható, hogy a Magyarországon élő görögség egyházművészetében kitapintható változások hű tükörképei a görögség itteni történelmi helyzetének: magyarországi megjelenésükkor óhazái kapcsolataik igen erősek,

42 de a Hűségeskü következményeként létszámuk csökkent, az itt maradottak aktív kapcsolata az óhazával megszakadt, mindezek következtében megkezdődik asszimilációjuk. Egyházművészeti asszimilációjuk útja két irányba vezetett, ami kétszeres kisebbségi létük következménye. Igazodtak a környező szerb közeghez a festészetben, az ikonosztázion-állítás módjában, ami paradox módon az ukrán barokk átvételét jelentette, és igazodtak a nyugat-európai alapvetésű magyar építészeti közeghez, és festészethez is. A szerb művészeti közeghez való hasonulás még csak a saját nemzeti tradícióikkal való szakítást jelentette, míg a nyugat-európai közeghez való igazodás már saját nemzeti tradícióiktól, továbbá a bizánci alapvetésű ortodox művészettől való távolodást is eredményezte. Az asszimiláció ezen fázisa azt példázza, hogy az ortodox vallásgyakorlat még akkor is vallásmegtartó erő, amikor tőle idegen elemek vannak jelen benne, illetve akkor is nemzeti önmegtartó erőként lép elő,

43 amikor a nemzeti jelleg már csak nyomokban, alig-alig él. P. Florenszkij nyomán: Lazarev, V., Bizánci esztétika, in Bizánci festészet, Budapest, 1979, 40. Az orthodox kereszténység, 1975, 107-161. A szerbek számára az önmegtartás azért is könnyebb, mint a görögöknek, mert közel van a hátország, az egy tömbben élő szerbség. A görög óhaza geográfiai lag távol fekszik a diaszpóra görögség magyarországi lakóhelyétől. A valamikori görög alapítású, elmagyarosodott görög egyházközségek, görög származásuk tudatával működtek a 19. századi Magyarországon. In Az orthodox kereszténység, 1975, 107-161. 259