A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Néprajz, kulturális antropológia - Lovas Kiss Antal: Kistermelői tejhasznosítás a Bihari régióban az Európai Uniós csatlakozást követően

Tejtermelést végző családi és részmunkaidős gazdaságok kalkulált eredményei

22 Gazdasági méret (tehén létszám) Havi bruttó jövedelem (Ft) 1-3 58 000 3-6 62 000 10-15 108 000 A tejtermelés csak azon tehenészetekben gazdaságos, ahol a fajlagos tejtermelés eléri vagy meghaladja az 5200 litert, és az értékesített tej legalább 90%-a I. osztályú vagy extra minőségű. (Széles 1995, 1-14) Ezt a szintet azonban csak nagyon kevés kisgazdaság képes elérni. A minimális „hasznot" az jelenti, hogy a paraszti gazdaságokra hagyományosan jellemző módon a termelésre fordított munka és a családi infrastruktúra használata nem kalkulált. Az értékesítés során gyakran a lokális kapcsolatrendszert működtetik a termelők. A tevékenység végzésekor jelentős szerepet játszik a munkához való tradicionális érzelmi viszony („nem tudok ülni karba tett kézzel"). TEJFELDOLGOZÁS EGY CSÖKMŐI GAZDASÁGBAN A termelők közül néhányan a tejet nemcsak nyersen értékesítik, hanem egy részét feldolgozzák. A továbbiakban egy esettanulmányon keresztül kívánom bemutatni egy olyan tejtermelő kisgazdaság jellemzőit, amely méret és termelési mód tekintetében a térség többi gazdaságára jellemző vonásokat hordoz, döntései mögött ott áll az a tradicionális tudás, amely a tejfeldolgozást a hagyományosan tanult módszerekkel működteti, az időbeosztás, a munkafolyamat begyakorolt rendben zajlik. Miközben egyedi alkalmazkodási stratégiát valósít meg, a tejfeldolgozás eszközkészlete és a termék-kínálat bővítésével igyekszik fennmaradását biztosítani. Ezt a csökmői tejtermelő gazdaságot nyugdíjas házaspár működteti. Két feketetarka tejhasznosítású Hostein-fríz és egy magyar tarka tehénnel, valamint egy lóval rendelkeznek. Az állatoknak szükséges takarmánybázist a tulajdonukban lévő 10 ha földjükön állítják elő, amelyből 2 haon lucernát termelnek. A hiányzó takarmánymennyiséget megvásárolják. A nyugdíjból és tejtermelésből származó jövedelmüket alkalomszerűen fuvarozásból származó bevétellel is kiegészítik. Korábban bikahízlalással is foglalkoztak, minden évben leadtak 3-4 bikát. A vizsgált gazdaságban a tejtermelő tehéntartás és a fejés nem elsősorban anyagi, hanem érzelmi alapon motivált. nagyon szeretjük csinálni, nem bírunk élni nélküle. [...] úgy érezzük, ha nem tudjuk csinálni tán meg is halunk." A FEJÉS ÉS TEJFELDOLGOZÁS MUNKAFOLYAMATAI A fejés előtti előkészítő tevékenység a tejesedények, a tejszűrő és a tejszűrőkendők (melyek egyszerű vászon gyerekpelenkák) előkészítésével kezdődik, majd a tőgymosóvíz és a tőgymosóruha előkészítése következik. 22 Búzás Ferenc Ede-Supp György: Költség és jövedelemviszonyok családi és részmunkaidős gazdaságok esetében 23 V. I. gazdálkodó, Csökmő, 2004. 232