A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Néprajz, kulturális antropológia - Lovas Kiss Antal: Kistermelői tejhasznosítás a Bihari régióban az Európai Uniós csatlakozást követően

100 ha mezőgazdasági területre eső szarvasmarha sűrűség (az EU adatainak százalékában)

5 Ev Európai Unió Magyarország 1990 100 40 1997 100 23 Ha figyelembe vesszük, hogy a szarvasmarha esetében az önfogyasztás aránya sokkal alacsonyabb, mint a baromfinál vagy a sertésnél feltehető, hogy a magángazdaságokban az árutermelés és a piaci értékesítés számottevő. A rendszerváltást követő években a felvásárlási rendszer megváltozásajelentős hanyatlást okozott. Az állati termékek előállítási haszna egyre kisebb lett, mert a termelők és a feldolgozóipar közé számos forgalmazó és kiskereskedő lépett be. „ ...nagyon fel vannak háborodva a termelők, hogy kapnak 46-48-44 Forintot egy liter tejért. És hát aki veszi, az megveszi 140-ért a boltba, hát hol van itt az arány? A termelőtől megveszik negyven valahány forintért? " Ingadozott a piac, a termelők kiszolgáltatottsága fokozódott, mert a piaci viszonyokról nem jutottak hiteles információkhoz. A haszon a tejtermelés területén is a feldolgozóiparban koncentrálódott, miközben a kistermelők alkupozíciói jelentősen romlottak. A termelőknek nem volt megfelelő érdekképviseletük, kiszolgáltatott helyzetben voltak a felvásárlókkal szemben. „ ...minket, ilyen kistermelőket az teljesen tönkretesz. Most, hogy megyünk az unió fele, csak ide megy a tej ára, oda megy a tej ára, eddig ilyen nem volt. " „ ...meg akarják szüntetni a tejcsarnokot. Avval megszünteti ugye a tehéntartást is. Egyikszer 60 Ft-ért veszi át tőlük a tejet, másikszor 40-ért. Ugye mindenféleképpen szorítná őket kifelé. Meg az is meg van adva, hogy mennyit adhat le. Ha többet termel, akkor visszaveszik azt a kvótát. "

8 Ugyanakkor a szarvasmarha-állomány csökkentése korábban ismeretlen módon, kormányzati ösztönzésre következett be. Ez a tény bizalmatlanná tette a termelőket a többi piaci szereplővel és a kormányzati irányítással szemben egyaránt. A bizalmi válság különösen nagy gondot jelent az EU-s csatlakozás után, mert az unió a tejtermelés terén jelentős túltermeléssel küzd (Mucsi 1999, 283-290). A kisgazdaságok a csatlakozást követően döntéskényszerbe kerültek. Két lehetőség kínálkozik: vagy felszámolódnak, vagy lényegesen megnövekednek. A döntést külső nyomás befolyásolja: ilyen a fajlagos költségek növekedése, az infrastrukturális háttér kiépítésének kényszere, a tej minőségszabályozása, a tej átvétel korlátozása és a kvóta rendszer bevezetése. A TEJTERMELÉSI REND MEGVÁLTOZÁSA Az infrastrukturális háttér kiépítése A fajlagos költségek növekedésével az infrastrukturális háttér kiépítése alacsony állatlétszám esetén nem kifizetődő. 10 db tehénre is ugyan azokat a szabályokat kell betartani, mint 600 db-ra, azonban 10 db tehénre fejőrendszert, elkülönített tejkezelést, csíramentesítést, környezetkímélő trágyakezelést kiépíteni nem gazdaságos, mivel ekkora állatlétszám nem jelent fedezetet egy ilyen 5 KSH 1997. 6 Sz. Gy. gazdálkodó, Csökmő 2003. 7 N. S. gazdálkodó, Csökmő 2003. 8 K. I. és neje V. M. gazdálkodók, Csökmő 2003. 227