A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Természettudomány - Dudás Miklós: Az európai keselyű fajok védelmének lehetőségei napjainkban a Kárpát medencében

A HAZAI KÉSEL

YUVEDELEM A GYAKORLATBAN - A HNP területén megépített stabil etetöhelyek folyamatos üzemeltetése a legelső lépés megtétele ahhoz, hogy a kóborló s ide vetődött példányokat hosszabb időre helybe tudjuk marasztalni. - Mivel az elmúlt években az előfordulási gyakorisága az egyes keselyű fajoknak igen alacsony létszámú volt hazánkban, így csak a visszatelepítéstől várható el komolyabb eredmény. Összeszokott ivarérett párokkal lehet elkezdeni majd a szabadon engedéseket (fakó ill. barátkeselyű példányokkal). - A továbbiakban külföldről olyan sérült madarak beszerzését tervezzük, amelyek röpképtelenek, de tenyésztésbe vehetők, s így a szaporulatukat bocsátanánk szabadon. - A kibocsátóhely környékén műfészek kolóniát építünk ki, valamint egy nagyméretű „szoktató" röpdét, ahol a madarak a kiengedés előtt hosszabb (2-3 hónap) időszakot töltenek majd el, hogy a környezetükhöz kellő mértékben hozzászokjanak. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy az elmúlt 50 év alatt számottevő élőhely változások történtek pro és kontra. Ebben az „átrendezett" élettérbe visszatelepítet madarak új túlélési stratégiai lehetőségeket is magukban kell hogy hordozzanak. Nehéz előre megjósolni adaptációs képességük plaszticitását, de komoly esélyt látunk arra vonatkozóan, hogy pl. egy zavartabb sziklafal helyett inkább egy háborítatlanabb helyen lévő magasfeszültségű (750 KV) tartóoszlopot vagy fán lévő műfészket fog fészkelő helyül választani. (Spanyolországban Madrid mellett laza kolóniában fán is fészkelnek a fakókeselyűk, akik a barátkeselyü fészkeket foglalják el). - Az Északi-középhegység (Bükk, Mátra, Zemplén Aggtelek) egy-egy pontján szintén etető helyeket lesz célszerű kialakítani, hogy ebben a tágabb környezetben is táplálékforrást tudjanak találni ha messzebbre távolodnának az alföldi etetőhelyektől. Illetve új fészkelő helyek létesítésével stimulálni őket a helyben maradásra. - A kezdeti lépéseket már megtettük, egyelőre csak a kapcsolatfelvétel szintjén a szlovák és a román természetvédő kollégákkal is együttműködési lehetőségeket keresve (a Kárpátok tradicionális fészkelő helyeinek a védelme érdekében). - Továbbá megkértük néhány külföldi keselyűvédelemmel foglalkozó specialista véleményét, hogy közösen tekintsük meg ezeket a hazai élőhelyeket, hogy valóban alkalmasak-e a program beindítására. - A program egyik legfontosabb feladata az anyagi és technikai feltételek (dögszállításra alkalmas terepjáró, telemetriás adó-vevők, állattartó telepekkel való megegyezés stb.) hosszú távú biztosítása. A Kárpát-medencei szigetpopuláció létrehozása és fenntartása hozzájárulna a keselyűfajok (elsősorban fakó- és barátkeselyű) visszahonosításnak elősegítéséhez. A sikeres megtelepítés esetén a dél felé húzódó migrációs útvonalak lehetőséget biztosítanának a távolabbi keselyű populációkkal való kapcsolat felvételre is. ÖSSZEFOGLALÁS 2001. októberében a HNP igazgatósága csatlakozott a Kelet-Európai Keselyűvédelmi Csoporthoz. Külön figyelmet érdemel, hogy Németország és Ausztria is rész kíván venni a védelmi programokban és komoly visszatelepítési terveik vannak hosszú távon a saját védett területeiken. Megjegyzés: 2001 18