A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Történelem - Lovas Enikő Amália: Tőkés polgári vagyonnal a társadalmi rangért – a Dragota család felemelkedésének útja

1882. január 6-án bekövetkezett halálakor végrendeletében addig szerzett javait testvérei gyermekeire hagyta, kb. egyenlő mértékben. Ingóságai értéke 5949 Ft 7 kr-t tettek ki. Hagyatéki ingatlanai a következőkből álltak: - a debreceni 1823. számú tjkv-be A+l, 2. rendszám alatt írtl246. sorszám alatti ház és földje, 6000 Ft értékben, - ugyanazon telekkönyvben 2-6 rendszám alatt 14 hold 18 négyszögöl újosztású föld, 1120 Ft értékben, - a pusztamacsi 4. számú tjkv-ben A+l rendszám alatti 11 nyilas, A I. 1. rendszám alatti, 16 nyilas épülettel rendelkező tanyaföld, 27000 Ft értékben, - a pusztamacsi 13. számú tjkv -be A I. 1. rendszám alatt írt 3 nyilas, 3. rendszám alatti 1,5 nyilas, 4 rendszám alatti 4,5 nyilas szántóföldek, együtt 8500 Ft értékben, - a macsi 14. számú tjkv-be A+l rendszám alatt beírt 7 nyilas szántóföld, 7000 Ft értékben. - A debreceni lakók régi telekjegyzőkönyve 101. lapján írt banki 9 boglyás kaszáló, 900 Ft értékben. Örökösei, Dragota Natália dr. Major Endréné, és kiskorú Dragota Miklós mindezt egyenlő részben, de közös tulajdonként kezelve kapják. Dragota Sándornak azonban fizetniük kell 3000, Dragota Teklának 2000 Ft-ot. Dragota Ignác és felesége, Frindt Anna javára a felsorolt birtokokra holtig tartó haszonélvezet bekebelezendő, és viszontöröklési jog gyermekeik esetleges elhalálozása kapcsán. Utóbbiakat köti a hagyatékkal a kiskorú fiú tartása, nevelése, és a kiadások viselése.

69 A KÉT LEGNAGYOBB CSALÁDI VAGYON EGYESÜLÉSE A hagyatékkal sok gond adódott az örökösöknek. Ennek oka az a sok anyagi vonatkozású kötelezettség volt, amit az örökség elfogadásával magukra vállaltak, de eleinte el sem akarták fogadni a fizetési kötelezettségeket, mondván, hogy az a gyermekeiket illeti, hiszen ők az örökösök. Ennek alaptalan indok jellegét hamar bizonyította a kiskorú hagyatéki gondnok, dr. Balkányi Miklós, és ők egyenes adósként egyéb vagyonukból tartoztak fizetni.

70 A legfontosabb problémagócot Dragota Tekla örökrésze nyújtotta, amit Ignácék vonakodtak kifizetni. A gyermek ugyanis a fizetési határidő egy éve alatt elhalálozott, de ezzel a fizetési kötelezettség nem évült el. Szülei, Dragota Sándor és Csorba Tekla örökölték gyermekük örökségét és ezt a törvényszék megítélte nekik, csakhogy közöttük ekkorra már vitássá vált a viszony, végül el is váltak. A hagyatékban rendelt összeget végül megosztva, fele-fele arányban kapták meg a szülők, Ignácék kénytelenek voltak kifizetni- minden halogatás ellenére is.

71 Ez az ügy végül 1886/89-ben rendeződik el.

72 A Dragota Miklós végrendelete és polgári birtokíve az örökségképpen átadott ingatlanokról. Debrecen, 1888. november 9. Valamint: a hagyatéki tárgyalási végzése, Debrecen, 1882. június 30. In: uo. Dragota Ignác és neje, Frindt Anna elleni perben válasz dr. Balkányi Miklóstól, mint néh. kk. Dragota Tekla hagyatéka jogi gondnokától a törvényszékhez. Valamint ellenirat az alperesektől: mivel az elhunyt Dragota Miklós örökösei Dragota Natália és kk. Dragota Miklós, ezért ők perelendők. Az ellenük indított per nem jogos, mert a pesti törvényszék ebben nem illetékes, és mivel a követelés betáblázással biztosított, ezért a per nem is szükséges. Mindkettő é. n. In: uo. Dr. Balkányi Miklós levele a törvényszéknek: a határidőig, 1883. január 6-ig Dragota Ignác és Frindt Anna nem fizették be a kiskorú Dragota Tekla hagyományát, aki időközben meghalt. Örökösei Dragota Sándor és Csorba Tekla, akik között vitássá vált a helyzet, ezért a budapesti törvényszék elrendelte a hagyaték (2000 Ft) behajtását. Dragota Ignác és Frindt Anna továbbra is vonakodnak fizetni, ezért Balkányi pert in188