A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Történelem - Lovas Enikő Amália: Tőkés polgári vagyonnal a társadalmi rangért – a Dragota család felemelkedésének útja

san összefűződött a Rickl-famíliával. Rickl József Zelmos üzlettársaként közösen dolgoztak a „Török császárhoz" címzett, méltán hírnevet szerzett fűszerfirma virágoztatásán, felesége Rickl Anna, főnöke leánya volt. (1828. december 12-én kötöttek házasságot, Rickl Anna ekkor 14 éves volt.

3 (Élt 1813. december 17.-1842. március 29.) 1839-ben, anyósa halálától ő lett a Rickl család feje és a kiskorú gyermek-örökösök gyámja, de a cég vezetője is. Ez a helyzet többféle tevékenységre nyújtott számára lehetőséget, amit ő tehetséges kereskedői fantáziájával alaposan fel is használt, a cég felfejlesztésére és a család vagyonának növelésére. Különösebb aggályoskodás nélkül vágott bele nagy részükben sikeres ötletei megvalósításába, így létesített sör-és ecetgyárat (Péterfia utca 58/a, b.), majd enyvgyárat (ugyanott a 62. szám alatt). FÖLDINGATLANOKKAL KAPCSOLATOS ÜZLETEI, BEFEKTETÉSEI ÉS EGYÉB ÜGYEI Az 1840-es években foglalkozik földügyletekkel is: zálogba ad földeket debreceni polgároknak 30-32 éves időtartamra, majd kiveszi bérletbe az ún. Tornyos Tanyát. A föld iránti érdeklődését több tényező is felkelthette: egyrészt Debrecenben a társadalmi rangot mindig az adta meg, ha egy családnak volt a város határában, vagy azon kívül, környező térségben valamennyi birtoka. (Ez a tendencia mellesleg a századfordulón nemcsak megmaradt, de fel is erősödött.) Másrészt a legbiztosabb tőkeőrző, értéktartó mindig az ingatlan volt, ezen belül a városi háztulajdon és Debrecenben a környékbeli tanyabirtokok, vagy a messzebb eső, de jól megközelíthető, esetleg szomszéd vármegyéhez tartozó nagybirtokok. (Példák rá a Rickl vagy a Sesztina család birtokai.) Harmadrészt pontosan ez időtájban került szóba saját nemesi fundusának ügye, amit erdélyi rokonai, korábban bérletbe véve, el akartak birtokolni. Az ügy hátterében az állt, hogy miután áttelepült Magyarországra, még felmenői által megegyezéses alapon a közvetlen rokonság gondjaira bízott, de egyben bérbe adott földek gondját elintézettnek tekintette. A jogi iratok részletesen bemutatják, mi történt. Ignác nagyapja, Dragota Balázs, fiával, Jánossal és unokájával Felső-Szilvásról elköltözött előbb Csula helységbe, majd Magyarországra. A falu mellett fekvő curiális fundust minden külső appertinentiáival együtt évente 30 RFt árendába adta ki 1879. évig,

4

amit a rokonok, Dragota József és György 1825-től, illetve 1819-től részük után nem fizettek. (Ezt azzal indokolták, hogy József Ignácnak halálhírét hallotta. Ennek valóságalapját ellenőrizni akarta, de Ignác maga bizonyította igazát...) Az ügyben önként tett vallomások a családtagok részéről megmutatták Ignác tulajdonjogának helytállóságát,

5 de az oda-vissza elzálogosított birtokparcellák helyzetének zűrös voltát is. Dragota József, miután a rábízott földek bérleti díja felment 100 Ft-ra, és azt kifizetni nem tudta, kötelezte magát, hogy a Hunyad megyei Lapugyon fekvő birtokát, és a felsöszilvási saját, ős-örökös belső curiális helyének felét zálogba adja, amíg ki nem fizeti tartozását. 3 In: Sesztina-Nagybákay Levéltár iratai: Rickl családi könyv. 4 Instructio 1840. augusztus 10. In: Déri Múzeum történeti anyaga. A Dragota család iratai. 7. doboz. 5 Góla Mózes udvarházánál Dragota József és neje, Stojka Terézia önkéntes vallomása: a föld, amit Dragota Balázstól zálogba bírtak, az azon fekvő 150 PFt és kamatai Dragota Balázs unokáját, Dragota Ignácot illetik, mivel a fold az ö örökös birtoka. A birtok földjei: 1. Hunyad vármegyében, a felső-szilvási határban, annak „Válya Sírbulig" nevezetű helyén, Dragota Péter és a puszta földek szomszédságában. 2. Ugyanott D. Péter és Pópa János földjei szomszédságában. 3. In kimpu maré mindkét felől Dragotáék számtói között. 4. Kaszálók használvanéhai szolgabíró tek. Góla Antal úr maradékai és Dragota Péter kaszálóik szomszédságában. Igazolják táblabírók. Déva, 1840. december 6. In: uo. 172