A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Régészet, ókortudomány - Horváth Ciprián: Hólyagos és négygömbös fejű gyűrűk honfoglaláskori sírokban

sabban a 10. századon belül. Ugyancsak nehezíti pontosabb datálásukat, hogy köztük több szór­vány, vagy pontos leletkörnyezetének ismerete nélkül előkerült darab is van. Keltezésre alkalmas pénz mindössze két négygömbös fejű gyűrűt tartalmazó sírból ismert: Biharkeresztes-Vasútállomás: I. Berengár (888-915) érme; Veréb: I. Miklós pápa (858-867) és II. Lajos (855-875), Kopasz Károly (875-877), Vastag Károly (884-888), III. Sergius pápa (905­911), I. Berengár (888-915), X. János pápa (914-928) és I. Berengár császár (915-924) átfúrt ér­mei. A verebi sírba a honfoglalók második generációjába tartozó férfit temettek, a 10. század első harmadában. 23 Berengár császár érméhez legkorábban valószínűleg a 919. évi kalandozás során juthatott tulajdonosa, ez tekinthető tehát a sír megásásának terminus post quem időpontjának. Azok a négygömbös fejű gyűrűket is tartalmazó temetők, melyekből korabeli érmek is előke­rültek, a következők: Bodrogvécs, 24 Kenézlő-Fazekaszug II. temető, 25 Nagyvázsony-Nőzsér, 26 Rétközberencs-Paromdomb, 27 Szered-Mácsédi-dülő. 28 A gyűrűket tartalmazó sírokból előkerült tárgytípusok közül a rétközberencsi, a törteli, a vere­bi és a nagyvázsonyi tartalmazott ezüst pántkarpereceket, melyek használata a rangosabb teme­tőkben főként a 10. század első kétharmadában gyakori. 29 Veretes öv került elő a rétközberencsi és a verebi sírból, ezen tárgytípus döntő többsége a 10. század első felére-kétharmadára keltezhe­tő. ° Rozettás lószerszám a törteli és a nagyvázsonyi sírban volt, e tárgytípus legújabb feldolgozá­sát Révész László végezte el, ebben használati idejüket a 10. és a 11. század első harmadára he­lyezte. 31 Nem könnyű tehát pontosan meghatározni a gyűrűk használati idejét, hiszen több darab 10. századon belüli pontosabb keltezése nem lehetséges. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy Árpád­kori éremmel keltezhető sírból máig nem került elő ilyen gyűrű, sem pedig olyan tárgytípussal együtt, mely -jelen tudásunk szerint - 10. század második felében, végén terjedt el, így talán nem alaptalan annak feltételezése, hogy a gyűrűk többsége a század vége előtt földbe került. Kelet­európai párhuzamaik alapján valószínűsíthető, hogy a magyarság a gyűrűk e típusát már a hon­foglalást megelőzően is ismerte. A hólyagos fejű gyűrűk keltezéséhez az alábbi korabeli érmek nyújthatnak segítséget: Bihar­keresztes-Bethlen Gábor u. 1. sír: Provence-i Hugó és II. Lothar (931-945) érme; Győr-Tég­lavető-dülő 47. sír: I. Berengár (888-924), Provence-i Hugó (926-931), Provence-i Hugó és II. Lothar (931-945), valamint II. Lothar (945-950) átfúrt érmei; Karos-Eperjesszög 11/52. sír: Ismail ibn Ahmed 904/05-ben vert dirheme, valamint Gyermek Lajos (899-911) átfúrt érmei; Piliny­Leshegy 2. sír: Provence-i Hugó (926-931) átfúrt érme. E sírok közül a tehát a biharkereszetesi és a pilinyi 931, illetve 926 előtt nem kerülhetett földbe; míg a győr-téglavető-dűlői 47. sírból szár­mazó érmemhez tulajdonosa legkorábban valószínűleg a 947-es hadjárat következményeként jut­hatott, ez tekinthető tehát a sír megásásának terminus post quem időpontjának. Az érme azonban átfúrt, így azt tulajdonosa még évekig, esetleg évtizedekig is viselhette. 23 RÉVÉSZ 1998, 525. 24 Ismail ben Ahmed 911/12-ben vert dirheme. 25 Ismail ben Ahmed 907/08-911/12-ben vert dirheme. 26 I. Berengár (888-915) és Provence-i Hugó (926-931) érmei. 27 I. Berengár (888-915) érme. 28 Provence-i Hugó (926-931), Kopasz Károly (840-875), I. Berengár (888-915), I. Eduard (901-924), II. Lothar (945-950) érmei. 29 SZŐKE 1962, 72; RÉVÉSZ 1996, 90. 30 RÉVÉSZ 1996, 131. 31 RÉVÉSZ 2001, 57. 130

Next

/
Thumbnails
Contents