A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Régészet, ókortudomány - Horváth Ciprián: Hólyagos és négygömbös fejű gyűrűk honfoglaláskori sírokban

előkerült gyürü is, ahol a foglalatot ugyan egy kivágott, majd meghajlított és összeforrasztott lemezből készítették, nem pedig préselték, azonban ezzel a megoldással egy, a fentiekhez hasonló típust hoztak létre. Úgy vélem ide sorolható továbbá egy öntött ezüstgyűrü is, mely annak ellenére, hogy formáját öntéssel nyerte el, típusát tekintve nem különbözik a fent említett gyűrűktől. A Kiszombor B temető 127. sírjából származó gyűrűből mára csupán kerek foglalata maradt meg. Alján, a hólyagok alatt l-l szegecs található, melyek közül két, egymással szemben elhelyezkedő szegecsen l-l kis lemezdarabka - nyílván a karika egykori maradványa - őrződött meg. A másik két szegecs pedig nyílván a foglalat alját alkotó lemezt rögzítette. A gyűrűből viselése során többnyire csupán foglalata látszott, míg karikája többé-kevésbé takarva volt. Valószínűleg ez lehetett az oka annak, hogy több darab esetében is - Karos-Eperjesszög 11/45. sír, Pétervására-Laktanya, Tiszaeszlár-Vörösmarty u. 2. sír - eltérő a foglalat és a karika anyaga. A jól látható helyen lévő foglalatot aranyból, míg a többé-kevésbé takart karikát ezüstből készítették. A gyűrűk két típusának alapanyagát összehasonlítva látható, hogy az öntött darabok közül az aranyból készültek hiányoznak. A hólyagos és a négygömbös fejű típusban is csupán egy-egy bronz példány található, míg a gyűrűk többsége ezüstből készült. BETÉT A foglalatba a már említett módon helyezték a betétet, azonban ez mára sajnos több darabból is hiányzik, így ezek ebből a szempontból nem értékelhetők. A betétek anyagát vizsgálva kevés drágakővel díszített darabot lehet felsorolni, jellemzőbbek az üvegből készült betétek. Kövek közül rubinnal díszített a szakonyi temető két gyűrűje (3. kép 4; 4. kép 5); a szegedbojárhalmi valamint az eger-szépasszonyvölgyi gyűrűt karneolkővel; míg a karos-eperjesszögi II/l 1. sírból előkerült gyűrűt csillagrubinnal ékesítették (1. kép 3). Ezeket a köveket bányák hiányában nyílván kereskedelem útján

10 vagy rabló hadjárat során szerezték be. A féldrágakővel díszített gyűrűk mindegyike technikai kivitelét tekintve a hólyagos fejű típusba tartozik, nemegyszer pompásan kidolgozott, nagy mesterségbeli tudásról árulkodó darabok. A gyűrűk foglalataiba ritkábban egyszerű köveket is behelyeztek, ezek között fekete, barna és fehér, valamint sárgás színűeket találunk. A köveknél jóval nagyobb számban kerültek üvegből készült betétek a gyűrűk foglalatába. Többségében kerek vagy ovális üveget használtak fel, jóval ritkábbak szögletes betétek. Ezeket analitikus vizsgálatok hiányában - színük és fényáteresztő képességük szerint csoportosíthatjuk. Fényáteresztő képességük alapján az üvegbetétek átlátszók, áttetszők vagy átlátszatlanok lehetnek. A kárpát-medencei hólyagos és négygömbös fejű gyűrűkben ritkák az opak üvegből készült betétek, a többség eltérő mértékben ugyan, de a ráeső fény egy részét átengedi. Színük szerint leggyakoribbak a kék különböző árnyalatai, melyek között áttetsző és átlátszatlan egyaránt előfordul. Ezt követi a zöld szín, majd a sárgás-fehér és a színtelen. Az opak üvegből készültek között fekete, barna és sárgás-fehér egyaránt létezik, bár nem több mint egy-egy példány. Ritkák a szemes vagy dudoros gyöngyökhöz hasonlóan, az alapüvegtől eltérő színű, ráfolyatott vagy cseppentett mintával díszítettek. Nagyvázsonyról került elő 2 db gyűrű, egyikben vörös pettyes fekete, másikban sárga pettyes és vonalas mintával díszített zöld üvegbetét volt. 10 Nagy Árpád véleménye szerint a karneol kövek az arab kereskedelem révén kerülhettek a Kárpát-medencébe (NAGY 1968,82.). 124