A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Régészet, ókortudomány - Horváth Ciprián: Hólyagos és négygömbös fejű gyűrűk honfoglaláskori sírokban

Horváth Ciprián HÓLYAGOS ÉS NÉGYGÖMBÖS FEJŰ GYŰRŰK HONFOGLALÁS KORI SÍROKBAN Az első honfoglalás kori sírlelet előkerülése óta eltelt több mint másfél évszázad alatt, ékes leletek sora bizonyította, hogy a kárpát-medencei honfoglalás kori régészeti leletanyag ékszerekben, ruha- és lószerszámdíszekben stb. milyen gazdag. Az egykor viselt ékszerek között a fej, a nyak, a kar és a kéz díszítésére szolgálók egyaránt megtalálhatók, ezek közül e dolgozat keretein belül négygömbös illetve a hólyagos fejű gyűrűk feldolgozását szeretném elvégezni. KUTATÁSTÖRTÉNET A hólyagos és négygömbös fejű gyűrűknek már Hampel József figyelmet szentelt, a korszak régészeti leletanyagát összefoglaló módon bemutató műveiben. A gyűrűk e típusait, melyek használata véleménye szerint az Árpád-korban is megfigyelhető, a bizánci kultúrkörbe sorolta.

1 Szőke Béla megállapításai szerint ezek a gyűrűk a honfoglaló magyarság közép- és vezetőrétegébe tartozó nők mindkét csoportjában megtalálhatók, jellegzetes kísérőmellékletei az első csoportba tartozó női sírok rozettás lószerszámainak. Feltételezte továbbá, hogy - leginkább női sírokban való előfordulása miatt - a gyűrű az asszonyi állapot jele lenne. Eredetére vonatkozólag azok egy részét az antik és bizánci kultúrkörbe sorolta.

2 A gyűrűtípus első részletesebb feldolgozását Nagy Árpád végezte el, az eger-szépasszonyvölgyi temető 26. sírjából előkerült gyűrű kapcsán. Összegyűjtötte a kárpát-medencei példányokat, érintette készítési technikájukat is. A gyűrűk használatának időhatárait a pénzzel keltezett temetők alapján a 10. század első felében, középső harmadában jelölte ki, rövid használati idejükből azok egy műhelyben való készítésére következtetett.

3 Bálint Csanád a szaltovó-majaki kultúra avar és magyar kapcsolatainak áttekintése során, a tárgyi anyag hasonlóságai között említette a honfoglaló magyar közép- és vezetőréteg asszonyainak egy része által viselt kő- vagy üvegberakásos gyűrűket, melyek párhuzamai a Don folyó menti 8-10. századi régészeti leletanyagban is megtalálhatók.

4 A gyűrűk kárpát-medencei lelőhelyeit Kiss Attila gyűjtötte össze.

5 Az éremmel keltezett temetőkben lévő példányokat, valamint a férfi sírokból 1 HAMPEL 1900, 784; Uő. 1907, 64. 2 SZŐKE 1962, 17, 27. 3 NAGY 1968, 81-83. 4 BÁLINT 1975, 57; Uő. 1988, 207. 5 KISS 1985, 251-252. A tiszabezdédi 16. sírból származó gyürü foglalata hiányos és sérült volt már annak megtalálásakor, a megmaradt rész alapján az, véleményem szerint nem sorolható egyértelműen ebbe a csoportba. 121