A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Régészet, ókortudomány - Szabó László: Megjegyzések a „böszörmények” kérdéséhez a Hajdúböszörmény határában talált Árpád-kori falu régészeti leletei alapján

tört láda összetört zármaradványa. A leégett házakban bennmaradt leletek közül néhány közvetve utal arra, hogy itt nem egy közönséges, korabeli falu lehetett. Összefoglalva megállapíthatjuk, Böszörmény falu lakói után, nagyjából a korabeli falvakéhoz hasonló emlékanyag maradt meg. A különbség a talán kicsit változatosabb tárgyi anyag és egy-két különleges, ritkán előforduló tárgy. Ez azonban nem elegendő ahhoz, hogy ennek alapján pontosan el tudjunk különíteni és a leletanyag segítségével azonosítsunk egy olyan vallásilag vagy akár etnikailag is a többségtől különböző népcsoportot, mint a böszörmények. Bár a forrásokban sokat szerepelnek, ez inkább a gazdasági életben betöltött szerepük miatt van. Lélekszámuk nem volt olyan nagy, hogy hagyományaikat megtartva, csak rájuk jellemző, jól azonosítható emlékanyagot hagytak volna maguk után, melynek segítségével egyértelműen azonosítani lehetne őket. Végül, a fentiek alapján megpróbálunk a bevezetőben feltett kérdésekre válaszolni. 1. Egyértelmű és közvetlen bizonyítékot nem sikerült találnunk arra nézve, hogy a Váradi Regestrumban szereplő nyíri izmaelita település azonos lenne a Hajdúböszörménynél talált Árpád-kori faluval. A közvetett bizonyítékok azonban elég meggyőzően igazolják a fenti feltevést. Közvetett bizonyítékok pl. a város neve, a feltárt két ház különös tárgyakban való gazdagsága, stb. 2. A vallási és etnikai hovatartozással kapcsolatban szintén nem találtunk egyértelmű adatokat, de itt a kérdés sokkal bonyolultabb. Lehet, hogy csak társadalmi szinten - foglalkozásuk alapján - lehet őket elkülöníteni. Már az asszimilációnak előrehaladott fokán állhattak. Talán a vallási szertartásaikat is titokban tartották meg. A kereskedelemre és pénzváltásra utaló leletek (zárak, ládavasalás, pénzek, ólomsúly) lehetnek azok a régészeti adatok, amelyek közvetve utalnak a falu lakóinak származására. 3. Egyértelműen nem határozható meg a falu teljes pusztulásának és elnéptelenedésének ideje. Nem zárható ki, hogy a tatárjárás súlyos károkat okozott a település lakóinak. A két feltárt ház pusztulása, közvetett tények alapján ellentmondani látszik egy általános hadi dúlásnak (egy katona teljes fegyverzetének bennmaradása a házban, a másik ház ládáinak szisztematikus szétverése, erőszakos felnyitása, stb.). Nem zárható ki, hogy egy másik falu lakói által végrehajtott váratlan rablótámadásról van szó, ami az ismert és gazdag pénzváltó otthona ellen irányult. A társadalmi kérdésekkel kapcsolatban, csak akkor tudunk a régészeti adatok alapján mondani valamit, ha egy összefüggő település jelentős részét tudjuk hitelesen feltárni. Jelenleg a begyűjtött adatok nem képeznek olyan hiteles rendszert, amiben a társadalmi rétegeket és csoportokat el lehetne különíteni. A két ház romjai önmagukban zárt leletanyaggal képeznek olyan különlegességet, amit érdemes tovább vizsgálni, és további párhuzamokat keresni.