A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Természettudomány - Lovas Márton: Dr. Földi János az elfelejtett természettudós

az Accentus, a betű kevesítés vagy többítés, néha a Comma és Punctum hibákat is, a másszor jobban előforduló Analógia, és a jobb értelem eligazíthatja: de némellyeken, mint egész értelem elforgatásán, Neveken ée. jobbítást tenni szoros kötelességünk". A mü szerkezetét tekintve Földi az első három részben a kor tudományos ismereteinek megfelelően összefoglalja az állatok származásával, szaporodásukkal, testi felépítésükkel, szervezetük működésével kapcsolatos ismereteket. Ismerteti az ember és az állat közötti hasonlatosságot és különbözőséget. A további részekben kerül sor a Linné rendszer szerinti rendszertan ismertetésére, de oly módon, hogy a fejezet (Rész) bevezetésében részletesen bemutatja az összes oda tartozó faj általános tulajdonságait, s ezek után tér rá az egyes rendek és fajok bemutatására. Nézzünk egy példát: „3. Nem: Bagoly - Strix Orra rövid, horgas, tsupasz, viasztalan. Orrlyukai bajusszasok. Feje nagy. Nyelve kétágú. Lábai vetélő ujjúk, némely evezőtollai fürészesek". Ezután bemutatja a baglyok életmódját, sőt „igen helyes a Magyar Példabeszéd: a Bagoly is azt gondolja, hogy a Sólyom az ő fija". - utal a népi mondásra. 3. Faj: Apró füles Bagoly - Strix Scops Fejes füles tsupán egy tollal. Legkisebb füles Bagoly, eggy Galamb nagyságú, tollai verhenyősök, szürkék, barnák, feketék és fejérek elegyesen mindazonáltal sok különbségei vágynak. Ez az egy Bagoly Európában, melly a Tél előtt melegebb vidékre megyén, a többiek ott maradnak télre, ahol a Nyarat töltik" Érdekessége a könyvnek, hogy nem csupán a hazai állatfajokat írja le, hanem a világ más tájain élőket is, így például a majmokat, a zebrát, zsiráfot, tevét, elefántot, tapírt, vízilovat, különféle papagály fajokat, vagy exotikus tengeri halakat, mint a cápákat, a csillagos tokot, a ráját és így tovább. Ismerteti a tengeri csigákat, mint például a gályacsigákat, a kúpcsigákat, porceláncsigákat. A koraitokról is olvashatunk a könyvben. A legutolsóként ismertetett állat a „89. Nem. Parány. 2-. Faj: Termő Parány. Kotsonyás. Az Állatokra vagy Növényekre öntött vízben hamar megjelenik, még büzködése előtt, minden állatok között, legeggyügyübb, legkissebb! és utolsó!!". Ebből a rövid és nagyon vázlatos ismertetésből is kitetszik, hogy Földi úttörő munkát végzett, mind a természettudományok művelésében, mind a magyar nyelv megújításában. A dolgozat elkészítéséhez nyújtott segítségéért köszönetet mondok dr. Nagy Sándor tudományos kutatónak. 60