A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Muzeológia - Vargáné Szathámári Ibolya: Jelentés a Hajdú-Bihar megyei Múzeumok 2001. és 2002. évi működéséről

Amit jelen helyzetben a műtárgyak védelmében tenni tudunk, az az, hogy a meglévő raktári elhelyezést ésszerűsítjük, revízióval egybekötve tárgycsoportonként átrendezzük (néprajzi, történeti gyűjtemények). A Déri Múzeum gyűjteményei gyarapítása koncepciójában szerepel továbbá a meglévő hagyatéki anyagok (Déri hagyatékok, Szomolányi gyűjtemény stb.) hiányainak pótlásai is. Ennek a munkának a nehézségét az jelenti, hogy a költségvetési keretből vásárlásokra kevés pénz áll rendelkezésre, ezért szükséges a plusz pénzösszegek más úton történő előteremtése (pályázatok, önkormányzati támogatások stb.). A tudományos feldolgozó munka eredményeit közzétevő saját kiadású periodikák az év során egy újabb kötettel gyarapodtak. Régi magyar családok címmel indult meg a balmazújvárosi Semsey Andor Múzeumban az a sorozat, mely genealógiai feldolgozásokat tesz közzé. Ennek első kötetszámán túl a Hajdú Bihar Megyei Múzeumok 2 újabb Közleményszáma, a hajdúböszörményi Studia Oppidorum Haidonicalium 2 újabb száma látott napvilágot, önálló kötetként 2, más intézménnyel való közös kiadású munkatársi feldolgozásként pedig 3 további munka jelent meg. A tudományos munka az egész megyei múzeumi szervezetet tekintve két nagyobb feladatkörhöz kapcsolódik: a gyűjteményi feldolgozásokon alapuló tudományos tevékenységhez és a munkatársak választott tudományos témáinak témaköréhez. A 2002. évi munka során mindkét területen kimagasló eredmények születtek. A gyűjteményi anyagok kiállításokon történő bemutatása ebben az évben is nagy számban valósulhatott meg időszaki kiállítások formájában. A gyűjtemények tudományos feldolgozásán alapuló publikációi között az MTA Régészeti Intézete, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum közös kiadásában megjelent a Hajdú-Bihar megye 10-11. századi sírleleteit bemutató két kötetes feldolgozás, az M3-as autópálya nyomvonalának 1989-2000 közti időszakban történt feltárásainak ismertetése, a Déri György-féle néprajzi gyűjtemény népi kerámia anyaga, a népi szücsmunkák bemutatása, Oláh Gábor naplójának kiadása, a száz éves debreceni múzeum tiszteletére megjelenő, legjelentősebb tárgyakat bemutató válogatás stb. egyaránt szerepel. Az egyéni, választott kutatási témák feldolgozásai részben önálló munkaként (a semsey Semsey család története, Hajdúvárosok a magyar diétán 1792-1848), részben társ intézményekkel (Debreceni Egyetem, Hajdú-Bihar Megyei Levéltár), tudományos fórumokkal közösen felvállalt speciális kutatási témák (OTKA, szócikkek készítése), monográfiák (Konyár, Nagyrábé. Álmosd, Zsáka) feldolgozásaiban, évfordulós kiadványokban (Balogh István Selmeczi Kovács Attila, Dankó Imre köszöntése) kaptak teret. A múzeumi szervezet egyéni tudományos feldolgozó tevékenysége nagy számban folytatódott a Phd diplomamunkák témaköreihez kapcsolódóan (6 fő) és habilitációs munka előkészületeként (1 fő) is. A közönség kapcsolat íerén a múzeumi szervezet koncepciójában az elsődleges szerepet a kiállítások - állandó- és időszaki kiállítások - töltik be. A Déri Múzeum állandó kiállítása átrendezése - mely egységesen utoljára 1975-ben történt meg - tervszerűen folyik. A szakaszosan felvállalt munka ez évi programjában három kisebb egység felújítása és berendezése valósult meg. A XX. századi képtár felújítása mellett a múzeum centenáriumi rendezvényei között nyitottuk meg az egyiptomi, görög-római kiállítást, melynek rendezése során sikerült megvalósítani a korszerű mütárgyvédelemi- elvárások legfontosabb szempontjait is. Az épület kupola termében - mely az utóbbi években kamara kiállításoknak adott otthont - állandó kiállítási egységként a múzeum egykori kiemelkedő személyiségeinek, nagyjainak állítottunk emléket portréik bemutatásával. Ebben a teremben - a Munkácsy és kerámia teremben már meglévő kőpadok mintájára elkészült 468