A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Művelődéstörténet - Birkásné Vincze Rita: Múzeum – könyvtár – közművelődés
Múzeummal, s néhány német múzeummal. A belföldi cserekapcsolat kialakításának az vetett ekkor még gátat, hogy az ország más múzeumainak nem, vagy csak igen elvétve jelentek meg saját publikációi s így nem volt cserealapja a Déri Múzeum jelentéseinek. A másik gátló tényező, hogy a vidéki magyar közgyűjtemények egymással semmiféle kapcsolatban nem álltak, hiányzott egy összefogó szervezet. Ezt a problémát az egyik városi közgyűlésen a Déri Múzeum vezetője fel is vetette. Indítványozta a városi közgyűlésben, hogy a szerény jövedelmű teljes vasúti jeggyel utazó múzeumi tisztviselők kedvezményes utazáshoz jussanak, s így el tudjanak jutni egyéb vidéki múzeumba is, ahol kapcsolatot építhetnének ki. Ez lenne az első lépés a belföldi cserekapcsolatok kialakításához. (M JELENTÉS 1931', 8.) 1931-ben a múzeum vezetősége megindította a régészeti, és a néprajzi osztály ismeretterjesztő közleményeit, egyelőre a jelentésekben megjelent önálló tanulmányok különlenyomatával, hogy azokat az érdeklődő nagyközönség a múzeum pénztárából olcsó áron megszerezhesse. A különlenyomatok nyomdai előállítása többnyire az önálló dolgozatokat író személyek feladata volt, saját zsebükből fedezték ennek költségeit, s amit helyette külföldről kaptak, azt a múzeum könyvtárának adományozták. Később megpróbálták elérni, hogy ne csak a jelentések anyagi finanszírozását segítse a városi tanács, hanem ezeknek a tudományos dolgozatoknak a kinyomtatását is, hiszen csak így lehetett joggal elvárni, hogy a világ neves régészeti, néprajzi, művészettörténeti folyóiratait, évkönyveit a Déri Múzeum megkaphassa cserekapcsolat útján. A Közgyűjtemények Országos Felügyelőségének felhívására a könyvtár Felvidékre küldött 74 füzetet ill. könyvet. Lassan, de 1938-tól megindultak az egyetemekkel is a cserekapcsolatok, a régészeti, történeti, nyelvtudományi és állattani tanszékekkel. Külföldről, főleg Németországból évkönyveinkért cserébe sok értékes folyóiratot, évkönyvet küldtek, pl. Manus, Berliner Prähistorische Zeitschrift, Zeitschrift für Ethnologie. A jól beindult külföldi és belföldi cserekapcsolat a háborús idők folyamán megcsappant, s 1941-ben az Európán kívüli országokkal meg is szűnt. Régészeti kiadványokat főleg Németországból és Svédországból kapott a könyvtár, míg néprajzi vonatkozású folyóiratokat, évkönyveket Németországból és Finnországból, de a háború miatt ez is akadozott. Jelentős csere a marosvásárhelyi Városi Könyvtárral történt, ahonnan román nyelvű régészeti és néprajzi müvek érkeztek a könyvtár számára. (DMÉ 1942',66.) 1938-tól a debreceni nyomtatványokat, sajtótermékeket a Városi Nyomda negyedévente kötelespéldányként küldte a könyvtár számára. Több fontos folyóiratot és szakkönyvet az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ küldött ajándékként. A Pesti Hírlap Szerkesztősége az általuk megjelentetett idegen nyelvű könyvek egész sorozatát megküldte a könyvtár számára ajándékként. A Debreceni Gyógyszerészegyesület régi könyvtárának anyagát szintén ajándékként könyvelhette el a könyvtár. Az egyik legértékesebb ajándék 1939-ben került a könyvtárba: Thuróczi János: Chronica Hungarorum című müve, mely Augsburgban jelent meg, 1488-ban. A 1-6, 17-18„53-54,63-64,67-68,107-110, 267-268, 293-296, 308, 317-320 oldalak kb. XVI. századi bemásolások, a többi eredeti nyomású. 388 oldal, 58 színezett metszettel. A Múzeumbarátok Köre ajándékozta a múzeum könyvtárának, akik 200 Pengőért vették Bertók Lajos könyvkereskedőtől. (DMÉ 1939-40', 97.) A másik nagyobb szabású értékes ajándék ebben az időszakban Zoltai Lajos hagyatéka. Ez könyveket, kéziratokat, levelezést, okmányokat, valamint saját müveinek darabjait tartalmazta, s az Ereklyekönyvtárban került elhelyezésre. Ennek megszűnésével a könyvek - 123 kötet - a Déri Múzeum szakkönyvtárában kaptak helyet. Ebből számos könyvet, folyóiratot, füzetet a könyvtár duplum anyagába helyeztek, s innen kerültek szétosztásra a megfelelő helyekre. Az állomány hatalmas növekedését 1942-ben az Oláh Gábor hagyaték, és a Földessy féle Ady kéziratok eredményezték. (DMÉ 1942 1 , 65.) 370
