A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Művelődéstörténet - Birkásné Vincze Rita: Múzeum – könyvtár – közművelődés

sítettek 1976-ban bibliográfiai munkájuk elismeréseként. Többek között elkészítették a második világháború utáni múzeumi periodikák, illetve önálló kiadványok szakbibliográfiáját, az 1988-as évvel bezárólag, változó szerkesztői összetételben. 1976-ban a könyvtár élére került T. Horváth Ildikó folyamatosan készítette a Hajdú-Bihar megyei Múzeumi Igazgatóság munkatársainak bibliográfiáját, mely a Déri Múzeum Évkönyveinek egyes köteteiben jelent meg. A nyolcvanas évektől jelentkező helyhiány kiküszöbölésére a múzeum saját kiadvány raktárát elköltöztették a könyvtár helyiségéből, s a szépirodalmi könyvanyagot pedig áthelyezték az Irodalmi Múzeum épületébe. A könyvtár átrendezésének ideje alatt sok fertőzött könyv, folyóirat került elő a polcokról. Az állomány fertőtlenítése szakrestaurátorok közreműködésével történt. A munkálatok elvégzése alatt (teljes fertőtlenítés, tisztítás, konzerválás) a könyvtár zárva volt. A munka 1998-ra fejeződött be. Az 1990-es évek ezen túl is jelentős változást hoztak a könyvtár belső életébe. Sz. Máthé Márta régész, főmuzeológus lett a könyvtár vezetője, s Birkásné Vincze Rita könyvtárossal két főre emelkedett a könyvtár dolgozóinak létszáma. Az 19.90-es évek végén került sor az egyes gyűjteményeknél lévő könyvanyag revíziójára, s előkészületben van a szakkönyvtár teljes revíziója is. Elkülönített, tematikus osztályozással vasszekrényekbe került a régi, XVII-XVIII. századi könyvanyag, állagmegóvás céljából. Elkészült a kb. 2500 darab kiállítási katalógus rendbetétele, tékázása. Az állomány ez idő szerint 2/3-ad részben csere útján, 1/3-ad részben vásárlás útján gyarapodik. A könyvtár automatizálása nagyon kezdetleges szinten működik. 1996-ban a folyóiratok nyilvántartására egy DOS alapon működő ISIS nyilvántartás került bevezetésre. A bőséges - kb. 500 darab - cserekapcsolat nyilvántartását valamint a munkatársi kölcsönzést szintén egy DOS alapú program biztosítja. A gyűjteményeknél kint lévő letétek cédula nyilvántartással követhetőek. A könyvtár állománya a mai napig semmilyen számítógépes nyilvántartással nincs felvéve, így értékes állománya az információs társadalom vérkeringésébe még nem tudott bekapcsolódni. AZ ÁLLOMÁNY TÖRTÉNETI ALAKULÁSA A könyvtárak gyűjtőköre A Városi Múzeum könyvtárának alapításakor nem volt körvonalazva a gyűjtőköre, sajátos helyzete jelölte ki ennek határait. Mivel kezdetben Könyv- és Okirattár, majd Könyv- és Kézirattárként működött, a könyvtár felelős vezetői a tudományos történeti, néprajzi, régészeti, művészettörténeti, muzeológiai könyvek, folyóiratok, aprónyomtatványok, oklevelek, kéziratok, térképek, fotók gyűjtésére helyezték a hangsúlyt. Ezt bizonyítják a jelentéseikben évente közölt állománygyarapodási statisztikai adatok, a vásárlás, ajándék ill. letét útján beszerzett könyvek tételes felsorolásai. E témának a részletes tárgyalásával a következő fejezetben foglalkozom. A múzeumi könyvtár első hivatalos gyűjtőköri elhatárolását a húszas évek végén Ecsedi István kezdeményezte az Egyetemi, Református Kollégiumi és a Közművelődési Könyvtárral megállapodva, melyről az előbbiekben már szót ejtettem. Közművelődési Könyvtárnak - mely több mint húsz évig a Déri Múzeum épületében működött - gyűjtőköre teljesen más jellegű volt. A szépirodalmi, ifjúsági irodalmi és ismeretterjesztő munkákat gyűjtötte. Ennek ékes bizonyítékai a többször kiadott Közművelődési Könyvtár nyomtatott katalógusai (1925, 1928, 1932, 1938, 1943). Az állomány tükrözte a hivatalos magyarországi művelődéspolitikát, s utalt a gyűjtés liberális polgári irányzatára, de mégsem található annyi 363