A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Művelődéstörténet - Birkásné Vincze Rita: Múzeum – könyvtár – közművelődés

1936-tól, Ecsedi halála után Sőregi János vette át a múzeum, s így vele együtt a könyvtár vezetését. Igazgatása alatt jelentkeztek az állomány növekedéséből eredő helyiséggondok, valamint a háborús időszak okozta problémák. 1938 végén az addig különálló könyv- és folyóirat olvasótermet összevonták, ill. az egyik olvasótermet más célra lefoglalták. 1939-ben felmérték a könyvtár állományának duplum anyagát, s a 25 449 kötetből kiemelték, s másodpéldányként 780 kötetet máshol, külön raktároztak. A háborús évek kezdete csökkentette a könyvforgalmat. A légvédelmi intézkedések miatt 1941 szeptember 22-30. között került sor a könyvtár első bezárására, amit az idők folyamán több követett. Biztonsági okokból a megmaradt olvasóterem működését is beszüntették, mivel az óvóhely olyan kis befogadó képességű volt, hogy egy esetleges riadó esetén csak a személyzet számára volt elegendő férőhely. „A kölcsönkönyvtárat és az olvasót látogató művelt közönség érdeklődését és igényeit kielégíteni a háborús viszonyok miatt egyre nehezebb. A könyvek drágulása mellett a baj az is, hogy rossz papírra nyomott könyvek, a gyenge minőségű kötések hamar romlanak". (DMÉ 1942, 76.) 1943. január 11-én indult meg az orosz hadsereg offenzívája, így Hortobágyra már nem került ki könyvanyag, a csárda katonai célt szolgált. 1944. március 21-én, a német csapatok bevonulása után a könyvtár bezárt. A háborús időszakban a dolgozóknak a csomagolás és az értékek mentése volt a fő tevékenységük. Sőregi János igazgató nem hajtotta végre azt az utasítást, hogy a múzeum műtárgyaiból 6-8 vagon rakományt Sopronba szállítsanak el a 3255-1944. XV. om. biz. sz. rendelet értelmében. Csak néhány láda műtárgy került az elmenekített tárgyak listájára, amelyek hollétéről csak 1945-ben kapott a múzeum híreket. (DMÉ 1943-47, 36.) A múzeum épületét Debrecen bombázása alatt (1944. június 2- október 19.) súlyos károk érték. Az épületben Vincze Józsefgépész-portás őrködött. Az épületet megnézte a németek kivonulása után (1944. október 19.) több orosz tiszti bizottság, de igénybe vételére nem gondoltak. 1944. november 1. és 15. között két fegyveres orosz őrt rendeltek a könyvtári bejárathoz, akiknek a kölcsönző kis szoba lett berendezve szálláshelyéül. A katonai őrök elvonása után az I. kerületi rendőrkapitányságtól nappali szolgálatra két fegyvertelen polgári rendőrt vezényeltek ki a múzeum őrzésére. A Közművelődési Könyvtárat - melynek anyagából csak 350 darab könyv ment tönkre, a raktárban lévők az ablakon behatoló szilánkoktól, a kikölcsönzött kötetek pedig a városi lebombázott házakban semmisültek meg, vagy a kölcsönzők elmenekülése miatt kallódtak el - már 1944. december 15-én megnyitották a nagyközönség előtt, Balogh István segédőr vezetésével, a kiszolgálást Árvay Anna és Disznós Vilma végezték. Ez volt az első kultúrintézmény, mely október 19-e után megkezdte működését a városban. (DMÉ 1943-47, 28.) A kölcsönzők régi tagsági jegyeit egy városi polgármesteri rendeletre megszüntették, új tagságot 30 pengő biztosíték ellenében lehetett váltani, melyet 1945ben eltöröltek a forgalom fellendítése érdekében, mely sajnos magával vonzotta a nem kívánatos elemek (koldusok, melegedők) megjelenését a könyvtárban. Sőregi János a debreceni gettóban maradt, szétszórt könyveket összeszedte, kb. 2000 darabot, s a múzeumba hozta, majd a Zsidó Kultúr Szövetségnek átadta. (DMÉ 1943-47, 32.) 1945 márciusában a múzeum vezetése felvette az összeköttetést a Közgyűjtemények Országos Felügyelőségével. Megállapítható, hogy a magyar múzeumok megmaradása a véletlenen múlt. Debrecenben sokat jelentett az, hogy a múzeumi tisztségviselők a helyükön maradtak, s összetartották a múzeum értékeit. Az újjáépítés kezdetén a szigorú számadású nyomtatványokról mind a múzeumban, mind a könyvtárban kimutatást kellett készíteni, és a még a könyvtár kezelésében lévő bevételekről el kellet számolnia. A könyvtárnál a cédulakatalógus és törzskönyv is épségben maradt, sértetlenül kerültek elő a múzeum leltárkönyvei is. A háborús károkat megjelenítő statisztika csak később készülhetett el. 359