A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Művelődéstörténet - Birkásné Vincze Rita: Múzeum – könyvtár – közművelődés
A Közművelődési Könyvtár létrehozása és működése (1917-1929) A közművelődési könyvtárügy és a múzeumi igények évekig párhuzamosan futottak egymás mellett, s az így kialakult szoros kapcsolat több mint 30 évig tartott a város két legjelentősebb kulturális objektuma között. Debrecen sz. kir. Város Tanácsa 1915. évi július hó 5-én 11.885-1915. sz. határozatával kimondta, hogy a város könyv- és folyóiratanyagát a városi tisztikar és a törvényhatósági bizottsági tagok rendelkezésére bocsátja és városi könyvtárat létesít. Csűrös Ferenc közművelődési tanácsnok 1915 nyarán a Debreceni Közlöny hasábjain írta meg elképzeléseit egy valóban működő városi könyvtár megnyitásáról. Hiszen az addig, a Városi Tanács kistanácstermében elhelyezett könyvszekrényben lévő közigazgatási, és társadalomtudományi könyvanyag, - ami 1830 kötet könyv, és 38 szaklap, folyóirat (CSŰRÖS 1915, 2.) - holt anyagnak bizonyult. Szerinte az elsődleges cél, hogy a város tisztviselőinek önművelését kell szolgálnia a könyvtárnak, valamint gazdasági szakmunkákkal és folyóiratokkal a debreceni gazdaközönség továbbmüvelését kell biztosítani. Mivel léteznek iskolai, kollégiumi könyvtárak, kereskedelmi és ipari szakkönyvtárak, de Debrecen törzslakosságának önművelésével senki nem foglakozott eddig. A létrehozandó könyvtár működést a Pénzügyigazgatósági épület régi helyén jelölte meg, ahol kellene 50nm terem, 2025 nm előszoba, s modern vasállványok, mint a Református Kollégium Könyvtárban van. (CSŰRÖS 1915, 3.) Csűrös Ferenc a költözést csak a könyvtár teljes rendezése után tartotta megoldhatónak. Betűrendes cédulakatalógus készítése elengedhetetlen követelmény, amelyet majd szakkatalógus készítése követne. A katalogizálás Noszlopi Tivadar kiadóhivatali tisztviselő feladata volt, a közművelődési tanácsos útmutatása szerint. A könyvtártiszti szolgálat ellátása a Közművelődési Ügyosztály személyzetének a munkaköréhez tartozott. (CSŰRÖS 1915,4.) Erre a tervre segítőén reagált az országosan elismert szaktekintély, Szabó Ervin, a Fővárosi Könyvtár igazgatója. Ő 1915 végén levelet intézett a Debreceni Közlöny szerkesztőjéhez, melyben vázolta a debreceni könyvtári feladatokat. Leszögezte, hogy két célnak kell a szem előtt lebegni a közkönyvtárak hatékonyságának biztosítása érdekében: az egyik „megfelelő erők racionális, gazdaságos megszervezése, okos összeegyeztetés, célszerű megosztása - kooperáció és centralizáció", a másik „a régiek mellett a modern városi népesség szükségleteivel, lelkével, szellemével számoló új könyvtártípus - a nyilvános könyvtár, a public library, ami nem egyenlő a népkönyvtárral". (SZABÓ 1915, 2.) Parancsoló szükségként lépett fel a városban az einheitsbibliothek, a könyvtár, mely a városi népesség minden rétegét kielégíti, s mindennemű olvasó szükségletet figyelembe vesz. Nem szabad azt hinni, hogy a Városi Könyvtár megszervezésével a könyvtári feladatok teljesen készek, „...mi is így hittük. Jó szakkönyvtárat csináltunk, s ma nyilvános könyvtárat csinálunk, s a kezdet-kezdetén vagyunk ...a debreceni közönségnek is meg kell ismerkednie a modern könyvtárpolitikai elvekkel, hogy a debreceni könyvtárügy is meghozhassa azt a hozadékot, amit megteremnie múlhatatlanul szükséges egyetemes nemzeti érdekből". (SZABÓ 1915,4.) A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége tervbe vette Debrecenben, vidéken elsőnek Közművelődési Könyvtár létrehozását. Mihalik József egy „erős magnak" képzeli a létesítendő könyvtárat, mely mintául szolgálhat a többi, ezután létrejövő közművelődési könyvtárnak. (MIHALIK 1916 1 , 181.) A könyvtárat igénylők, s létrehozást sürgetők között a múzeum akkori vezetői szorgoskodtak legtöbbet. Zoltai Lajos, már a század első évtizedében többször felpanaszolta, hogy a múzeum mellett csak szakkönyvtár működik, s a „Városi Könyvtár" néhány díszes szekrényben a Város356
