A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Irodalomtörténet - Várhelyi Ilona: Szellemi összefüggések: Kossuth és Petőfi találkozásai Debrecenben

gom ott éri tetőpontját, ahol mások kétségbeesnek. Legrosszabb esetben, ha a fátum könyvébe más volna írva, mint az én szivembe: szaporítani fogom azok számát, kik, ha életökkel nem hoz­hattak is hasznot a hazának, legalább halálukkal becsületére váltak. ...Ha jobbnak látja Ön kéré­semet nem teljesíteni, szolgálni fogok a hazának mint kapitány, vagy ha ezt is elveszik tőlem, mint közkatona. Ha pedig kinevez Ön őrnagynak (de honvédekhez, nem pedig nemzetőrökhöz, arra ké­rem, hogy ez januarius Íjén történjék, Én csak februarius Íjén mehetek rendeltetésem helyére, de igen óhajtom, hogy kineveztetésem az év első napjára essék, minthogy az születésem napja. Én nagyot tartok az ily kicsinységek felől. Isten Önnel! - tisztelő polgártársa, Petőfi Sándor, kapitány a 28dik honvéd-zászlóaljnál. " 26 Kossuth Petőfit forrófejű ifjúnak tartotta, akit a politikai pályától érdemes távol tartani. Még április végén Tompa Mihály Arany Jánoshoz írott levelében említi: /Kossuth/"...állítólag nem akarja őket 7 komolyan venni és egy társaságban így nyilatkozott róluk, hogy: az ilyen szenvedé­lyes, pezsgő vérű, meggondolatlan fiatal legények után nem szabad indulnia egy komoly politi­kusnak sem. 28 Mégis, Kossuth közbenjárására a hadügyminisztérium február l-ig szabadságot engedélyez Pe­tőfinek. Ezzel elintéződni látszik zavaros, régen húzódó, és már-már fegyelmi következményekkel já­ró szabadságolási ügye. Miközben Petőfi Pestre, a kormány már Pestről Debrecenbe készült. 5. ELVEK ÉS FORMASÁGOK ÜTKÖZETEI Windischgrätz csapatai január 5-én megszállták a fővárost. Mint egy éve Pesten, most a kor­mány Debrecenbe költözésével ismét közel jött a politika Petőfihez. Mindennap várta, hogy kije­lölik katonai szolgálati helyét. Január elejétől megint többet foglalkozik a szabadságharc esemé­nyeivel és a politikai élet alakulásával. Január 12-én, amikor Aranyék még csak a választ fogalmazzák, hogy barátjuk kérésére befo­gadják Júliát és az újszülöttet, Petőfi a szabadságharc eseményeinek láttán úgy dönt tehát, hogy szabadságát megszakítja, és azonnal jelentkezik szolgálatra. Ezért felkereste Vetter Antal 29 had­ügyminiszter-helyettest a Piac utcán, a mai MÁV igazgatóság palotája helyén álló ún. Beck­házban. Arra kérte, hogy helyezze őt minél előbb Bem József tábornok seregéhez. Szabálytalan katonai öltözete miatt azonban a miniszterhelyettes szigorúan megrótta, jóformán meg sem hall­gatta, Petőfi pedig dühös ingerültséggel szitkozódva hagyta ott Vettert, aki az esetet jelentette Kossuthnak. De Petőfi is Kossuthoz fordult. 13-án kelt levelében utalt az előző napi incidensre, és tőle kérte Bem tábornokhoz való áthelyezését. „ Tisztelt Polgártárs! Bocsásson meg Ön, hogy má­sodszor is alkalmatlankodom; másodszor és utoljára. ... Kérelmem inkább Vetter tábornok elé tartozik tán, mint Ön elé, de azzal az emberrel egyszer beszéltem és többször nem fogok beszélni, nehogy hamisnak tapasztaljam azon hitemet, hogy a bakonyi kanászok a legcivilizálatlanabb em­berek a világon. ... Ugy hiszem, ... Windischgraetz különben viselte volna magát irányomban. Azért Önhöz fordulok; ha meghallgat Ön, jó, ha meg nem hallgat, ugy az isten sem kívánhatja tő­lem, hogy még tovább járjak házról házra avégett könyörögni, hogy legyen szabad karom és fejem 26 P. S. PM, 756-757. 27 Petőfit és Vasvárit, és talán a márciusi ifjakat. 28 Petőfi Adattár II. 87. 2 ' J Vetter Antal az első osztrák tiszt volt, aki felajánlotta kardját a magyar kormánynak. Kiváló stratéga, eré­lyes szervező volt, aki hűségesen és bátran szolgálta a magyar szabadságharc ügyét, ezért később emigrá­cióba kényszerült. Katonai szigora azonban nem ismert kivételt. (Bővebben: DIENES 1962.) 311

Next

/
Thumbnails
Contents