A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Művészettörténet, iparművészet - Erdei Lilla: A debreceni Dobozi temető 17–18. századi textil leletei
resztül téve találtunk még egy hosszabb széles aranycsipkének.. .foszlott maradványait". Ez nem volt rávarrva a viseletre, hanem csak azon keresztülvetve. Nem tudni, hogy milyen funkciója lehetett. A temetői anyagban még egy vörhenyes színű posztó mente 21 található. „Kötött lapos mintázott gombok" díszítették, melyek legnagyobb része szétmállott. A gomblyukpántok egy része megmaradt, benne arany szállal vegyítve kötött zsinór gombokkal. 22 Ezen a viseletdarabon sincsen semmilyen díszítés, csupán a gombolás teszi ünnepélyesebbé az egyszerű posztó anyagot. A női viselet A fejviseletek közül a legnagyobb jelentőségűek és értékűek a díszes párták voltak. A Dobozi temetőből előkerült párták mind karikapárták, melyek a leányok fejét ékesítették. Az igaz- és üveggyöngyökkel, ékkövekkel, zománccal, nemesfém boglárokkal díszített párták korban több eltérő időszakot reprezentálnak. Felső részükhöz kiegészítőként aranypaszományokon, aranycsipkéken kívül szalagok, pántlikák, selyemkelmék kapcsolódtak. A fémszálas csipkék többféle módon is díszíthették a pártát: szegélyezhették a széleket, helyezhették az apróbb díszek alá, különállóan boríthatták hálóként a párta tetejére 23 vagy a fejre a karikapárta alá. Ilyen fejre borított aranycsipkét találtak Dobozi Sára koponyájára tapadva: „A fejtetőt viszont arannyal átszőtt monszelin és itt-ott gyöngyökkel kirakott aranycsipke fátyol borítja. A tarkón lelógó pártaszalagra, ami a pártát összekötő zsinórokat is takarta, a koponyáról készült felvétel alapján csupán következtetni tudunk: fémszállal átszőtt alapanyagú és arany csipkedíszű lehetett. Ezt a lelógó szalagot a lányok egy ágba befont, leengedett hajához is hozzákötötték." 24 Ilyen formában ma már csak fényképen látható. Textúrája és mintázata részben kivehető 25 . Több, egyértelműen pártához való fémszálas csipke nem található a leletek között 26 . Az asszonyok jellemző fej viselete a többnyire drága anyagokból készített főkötő volt, melyek díszítéséhez csipkét is használtak vagy az egészet abból készítették. A csipkés főkötő árára és a csipkék származási helyére is pontos meghatározást kapunk Csáthy Sámuel javainak összeírásából: „A kék aranypántlikás, arany francia csipkés főkötő 10 frt. 30 dr., a zöld ezüstpántlikás ezüst francia csipkés 9 frt., a veres aranypántlikás, aranycsipkés 6 frt. 22 dr., végül a feketebársony francia aranycsipkés 5 frt. 15 dr." Még Diószegi Sámuel árváinál talált főkötőt érdemes megemlíteni, mely „fekete csipkés fekete bársony volt" 27 . A csipkék általában a főkötő - de a Debrecenben is elterjedt fejkendő és fekete fátyol - szegélyét díszítették. Az arany és ezüst mellett a fekete csipkét is szerették, amely Franciaországból származott. Bár feltételezhető, hogy a recemunkával 2 " ZOLTAI 1921-23. 179. 2 ' Leltári szúrna: IV. 1923.157. 22 ZOLTAI 1921-23. 144. 23 SZATHMÁRI 1992. 10-20. 24 SZATHMÁRI 1992. 19. 25 A gernyeszegi ásatásból előkerült egy hasonló darab, melyet szintén a koponyához tapadva találtak. Ez is halványan körvonalazódó mintája alapján - fémszálas vertcsipke, de nem párta alatt találták, hanem Posta Béla szerint fejrevaló kendőről, azaz fejkendőről van szó, Teleki Mihályné sírjából került elő (POSTA 1913. 20,22.). 26 Későbbiekben is a debreceni viselet egyik legjellemzőbb darabja maradt a gyöngyös-bogiáros párta. Ennek a háton lelógó széles szalagját aranyszálas vertcsipke díszítette, amit később géppel készült csipke váltott fel. Több ilyen 19. századi darab található a Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében és az állandó kiállításban is. Köszönöm Magyari Márta néprajzkutató segítségét. 27 ZOLTAI 1937. 290. 288
