A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Történelem - Seres István. „Az aradiak harca a komádiakkal” – Egy szerb népballada történelmi háttere és Szúnyogh György kuruc főkapitány aradi fogsága 1704–1706-ban

levelére Rákóczi ismét felszólította Szepesy Istvánt a Wilsontól elvett összeg visszafizetésére. Jóllehet a fejedelem már korábban parancsot adott, hogy a pénzt Darvas Mihály „districtualis commissarius" vonja le Szepesy fizetéséből, most újra felszólítja a kapitányt, hogy ahogyan csak tudja, kerítse elő a pénzt ezüstben, és Károlyi Sándor által juttassa el Darvas kezéhez, mivel ma­gát a fejedelmet is fájdalmasan érintette Szunyogh keserves rabsága és visszatartása, leginkább is azért, hogy rabtól elvett pénz visszafizetéséig tartóztatják továbbra is a fogságban. 143 SZUNYOGH GYÖRGY FŐKAPITÁNY KISZABADULÁSA Szunyogh György szabadulásának a pontos idejéről nincs tudomásunk. Rákóczi fenti levele szerint június 19-én még mindig fogságban volt. Talán a fejedelem maga küldte el Wilson által követelt pénzt, de az sem elképzelhetetlen, hogy Szepesy végül valóban összeszedte a tartozását. Mivel Szunyoghot 1706. július 24-25-én már több forrás is a fejedelem környezetében említi Érsekújvárott, szabadulására legkésőbb csak az azt megelőző hetekben kerülhetett sor. 1706. júli­us 25-én Rákóczi Érsekújvárott gróf Pálffy Miklós „kisvárdai dominiumbeli jószágá"-t adomá­nyozta Szunyoghnak 144 , és még ugyanazon a napon utasította Szalontai János udvari kommisszá­riust, hogy adjon számára 200 rénes forintot. Szalontai még aznap kifizette a kívánt összeget. 145 Ugyancsak július 25-én Érsekújvárott Szúnyog György nyugtatta azt a 100 rénes forintot, amit Rákóczi utalt ki Szalontai János által Veres Györgynek, Bakó István nagykunsági vicekapitány főhadnagyának. 146 Veresről már korábban is esett szó. Közel két évet sínylődött az aradi fogság­ban, a felesége két ízben is folyamodott a fejedelemhez a kiszabadítása érdekében. Esetleges sza­badulásáról először 1706 januárjában esett szó, amikor is az aradi parancsnok felvetette, hogy egy kuruc vicehadnaggyal együtt kicserélnék Axman ezredesre, ha a kurucoknak nem felelne meg az Axmanért felajánlott Visolyi István ezereskapitány. Veres kicserélésére azonban végül nem került sor, mivel úgy tűnik július folyamán a Marost átúszva sikerült megszöknie az aradi várból. 147 Folyamodványában kérte Rákóczit, hogy hosszas rabságát és addigi hűséges szolgálatait megte­kintve ajándékozza meg egy, a Maros mellett levő „Sajti nevű puszta praedium"-mal, valamint, hogy fizessék ki neki az addigi zsoldját és térítsék meg az elfogatásakor esett kárait is, hogy lovat és fegyvert vehessen. Rendelkezésünkre áll Fekete János zsoldmester teljes 1706. évi kimutatása a tiszántúli hadak számára tett kifizetésekről. 148 Fekete július 29. és november 16. között több, Aradról szabadult kuruc katonának fizetett visszamenőleg zsoldot. Először 1706. július 29-én „Boza György" fő­hadnagynak fizetett ki az aradi rabságáért 15,5 hónapra 580 forintot, 10 hónapot 36, 5 és felet pe­il. Rákóczi Ferenc levele Szepesy Istvánnak. Érsekújvár, 1706. június 19. MOL P 1888 Forgách-lt. Mis­siles. A Forgách levéltárban található Szepesy-levelekre Mészáros Kálmán barátom hívta fel a figyelme­met, segítségét ez úton is köszönöm. MOL G 19 Rákóczi-szabh. lt. Fejedelmi jószágadományok kimutatása II. 3. i. MOL G 29 Rákóczi-szabh. lt. Fejedelmi kiutalások V. 3. a./A ESZEi. m. 318-319 p. „... hanem mostan ki szökvén az várbul, az Maroson úszván által, úgy szabadultam megh" - írta Rákóc­zinak. Esze i. m. 318-319 p. MOL G 16 Rákóczi-szabh. lt. I. 2. d. 163

Next

/
Thumbnails
Contents