A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Történelem - Seres István. „Az aradiak harca a komádiakkal” – Egy szerb népballada történelmi háttere és Szúnyogh György kuruc főkapitány aradi fogsága 1704–1706-ban

alatt" elköltöztek a Torontál vármegyei Ittebére. Később egy Mészáros Pál nevű, Komádiból Ittebére költözött, és egykor Komádiban maradt attyjafiai látogatására Ittebéről Komádiba érkezett öregembertől azt hallotta, hogy amikor ő Ittebére költözött, „értvén a' Rátz nyelvet, neki világosan mondotta edgy öreg Ittebéi Rátz, hogy még most is minden lova a' Komádiból elhajtott Sike nevű ember' lovainak a' fajtája."

109 Az itt említett Ittebé a Torontál vármegye párdányi járásában található, zömmel magyarok lakta Alsóittebe (más néven Magyar-Ittebe; ma: Növi Itebej) helységgel azonos, szemben a szerb lakosságú Felsőittebével (más néven Rácz-Ittebe; ma: Srpski Itebej). Az idős asszony által említett Torontál vármegyei kivándorlásra talán 1787-ben kerülhetett sor, mivel Magyar Ittebé lakói, az 1787. szeptember 18-án, Torontál vármegye alispánjához írott folyamodványukban „messze földekrül sok károkkal és költséggel ide öszve verekedett", ill. „ebbe az esztendőbe jött" lakótársaikat említik.

110 Mivel Dobozi István debreceni bíró 1705. május 22-i levele a „komádiak megrontását" említi, és ugyanakkor Boné András 1706. október 11-i jelentése, valamint a kornádi lakosok keltezetlen folyamodványa is a lakosság elűzéséről tudósít, az ittebéi rác parasztember közlése a város 1704-ben és 1706-ban bekövetkezett lerohanására egyaránt vonatkozhat. KURUC KÍSÉRLETEK SZUNYOGH GYÖRGYÉK KIVÁLTÁSÁRA Szunyogh György főkapitány aradi raboskodását először Rákóczi 1705. február 13-án Szabolcs vármegyéhez intézett levele említi. A vármegye Rákóczihoz küldött követei, Bessenyei Zsigmond viceispán és Szunyogh István, a fogságban levő főtiszt fia által többek között Szunyogh kiszabadítását is kérvényezte a fejedelemtől, szóban és írásban egyaránt. Rákóczi válaszában megnyugtatta a vármegyét, hogy már utasította is Palocsay György brigadérost, a váradi ostromzár parancsnokát, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket Szunyogh kiszabadítása érdekében, és kezdjen tárgyalásokat az aradiakkal a Szunyoghért felajánlandó császári rab személyét illetően. 109 Az elején csaknem szórói-szóra idézi Böjti Pál leírását, csak aztán tér rá Szabó Sára elbeszélésére. „Ezen pusztításnak bizonyítására özvegy Szabó Istvánné Szabó Sára, azt hozza, föl: hogy - midőn a' Körös vize pusztításai által, tetemes károkot vallott Kornádi Lakosok közzül némellyek, az itten való lakástól megúnatkozván, a' boldogabb állapot, 's kedvezőbb sors' reménysége alatt Torontál Vármegyébe Ittebéra költöztek, edgy Mészáros Pál nevű Komádiból Ittebéra költözött, 's egykor Komádiban maradt attya fijai látogatásokra Ittebéről Komádiba jött öreg embertől azt hallotta beszéltetni: hogy ő Ittebéra kőltöztekor értvén a' Rátz nyelvet, neki világosan mondotta edgy öreg Ittebéi Rátz, hogy még most is minden lova a' Komádiból elhajtott Sike nevű ember' lovainak a' fajtája." MOL Filmtár Kornádi Református Egyház Jegyzökönyve. A 2327. Ref 713/1. (Verschiedenes 456-522. Paginas, 1-8. Folios) (I. anyakönyv, első akta) 462-463 p. [,,A Helvécziai Vallástételt követő Kornádi Szent Ekklésiát illető Jegyzék készült az 1843dik Évben. .. .részint hajdani Kornádi Prédikátor Tiszteletes Böjti Pál Uramnak 1766-ban akkor élt két öreg embereknek; u: m: Czina Mihálynak és Csébi Mihálynak szájokból vett jegyzékéből; részint a' mostan élő legöregebb embereknek: u: m: Szabó István özvegyének Szabó Sárának, - ki 91 éves ... [stb.] szóbeli előadások után, a' Nagy Szalontai Nagy Tiszteletű Egyházi Vidék köz kedvességü Egyházi Elnöke Nagy Tiszteletű és Tudományú Balogh Péter Úr' fölszóllitása következésében - írásba foglalt az 1843k évben Csillag Szénási Sámuel a' Kornádi Helvét Hit Vallású Gyülekezet jelenlegi lelkésze." MOL Filmtár Kornádi Református Egyház Jegyzőkönyve. A 2327. Ref 713/1. (Verschiedenes 456-522. Paginas, 1-8. Folios) (I. anyakönyv, első akta) 462—463 p. 110 Bácskai és bánáti jobbágylevelek (1676-1848). Gyűjtötte, válogatta, sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta: Hegedűs Antal. Forum Könyvkiadó. Újvidék, 1984. 62-63 p. Egy másik levelüket pedig „Magyar Ittebei új lakosok"-ként írták alá. Uo. 66 p. 157