A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Régészet, ókortudomány - Pallag Zoltán: Posta Béla és a magyar keleti archeológiai intézet terve

nete során végigkísérte a magyarságot, mégsem jött létre olyan kimondottan a kelettel, a keleti kapcsolatokkal foglalkozó államilag támogatott kutatóintézet, melynek mintául szolgálhattak volna a nyugat-európai és amerikai intézmények, s amely összefogta és irányította volna a magyar orientalisztikai és régészeti kutatásokat a helyszínen: Ázsiában.

6 A Said által említett nyugati példákkal ellentétben a magyar kutatás szervezeti hátterét sokszor maguk a tudósok kezdték kiépíteni. Jó példa erre a Turáni Társaság, amely civil szervezetkéntjött létre, és először a Mezőgazdasági Múzeum épületében kapott helyet és csak később nyerte el a kormány támogatását, s Magyar Keleti Kultúrközpont néven az Országházban működött. Szomorú tény, hogy egy magyar keleti régészeti intézetnek csak a tervéről van tudomásunk, ráadásul halvány körvonalai is csak nekrológokból és elfelejtett levelekből rajzolódnak ki. A Zichy Jenő által valószínűleg az 1890-es években kigondolt intézet mindmáig az első Ázsiában működő magyar régészeti kutatóintézet lett volna. Összefogta és irányította volna a kutatásokat, intézményi hátteret biztosított volna. Hogy ez a terv miért nem jött létre, valamint a terv kialakulásáról, a tervezett programról, azaz - paradox módon - a terv meg nem valósulásáról lesz szó a továbbiakban. ELŐZMÉNYEK A Közel-Keleten - ahova Posta is szánta intézetét - a 19. század második felétől megszaporodtak a külföldi kutatóintézetek.

7 Ezek az intézetek szinte kivétel nélkül ma is működnek és tudományos eredményeik ma már elvitathatatlanok. A nagy intézetalapítási láz - mint láttuk bizonyos módon valóban összefüggésben a nagyhatalmi politikával - éppen a 19-20. század fordulóján érte el a csúcsát. Ebbe a sorozatba kapcsolódott volna bele a Magyar Keleti Archaeológiai Intézet is. Posta időszerű tervéről, korszerűségéről írja volt tanítványa Banner János: „mindig tisztán látta a hely, az idő és a körülmények adta feladatokat" (BANNER 1961, 47). Az 1900 előtt külföldön végzett magyar ásatások története amilyen színes, olyan rövid. Magyar műkedvelő arisztokraták már az 1860-as években is kutattak külföldön, főleg görög és római régészeti emlékek után. Ehhez az egész Európában elterjedt felfogáshoz tartoztak Mátyus Izidor 6 Az 1978-ban Delhiben megnyílt Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központnak nem tartozik profiljába a régészet. 7 A legfontosabb ilyen intézetek, alapítási dámmaikkal, székhelyeikkel: Albright Institut of Archaeological Research: 1900, Jeruzsálem (OxfEnc I, 62-63), American Palestin Exploration Society: 1870, New York, 1873, Bejrut OxfEnc I, 91), American Research Institut in Turkey: az 1881—1883-as isszoszi ásatások óta (OxfEnc I, 92), American Schools of Oriental Research: 1900, Jeruzsálem (OxfEnc I, 94-95), American School of Oriental Research Baghdad: 1913, Bagdad (OxfEnc I, 92-93), British Institut of Archaeology at Ankara: 1947, Ankara (OxfEnc I, 358), British School of Archaeology in Egyipt: 1905, Kairó (OxfEnc I, 358-359), British School of Archaeology in Iraq: 1932, Bagdad (OxfEnc I, 359), British School of Archaeology in Jerusalem: 1919, Jeruzsálem (OxfEnc I, 359-360), Deutsches Archäologisches Institut, Abteilung Istanbul: 1929, Isztambul (OxfEnc II, 150), Deutsches Evangelischies Institut für Altertumwissenschaft des Heiligen Landes: 1900, Jeruzsálem (OxfEnc II, 250), Deutsche Orient-Gesellschaft: 1898 (OxfEnc II, 146-147), Deutsche Palästina-Verein: 1877, Jeruzsálem (OxfEnc II, 147-149), Institut Francais D'Archéologie Orientale: 1880, Kairó (OxfEnc III, 173-174), Institut Francais D'Études Anatoliennes DTstanbul 1930, Isztambul (OxfEnc III, 174), Institut Francais D'Études Arabes: 1922, Damaszkusz (OxfEnc III, 174-175), Palestine Exploration Found: 1865, Jeruzsálem (OxfEnc IV, 234-236), Palestine Oriental Society: 1920, Jeruzsálem (OxfEnc IV, 236), stb. 119