A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Néprajz, kulturális antropológia - Selmeczi László: Az Ördögárok mondái Biharban

ásás a Zápolya és Ferdinánd ellen királyok idejében a birtok elválasztására készült." (OSVÁTH P. 1875. 54.) Nyírábrányban is azt tartották az Ördögárokról, hogy „hajdan fejedelmek által készített határvonal lehetett, biztos adat azonban a név eredetéről nincs." (BÁLÁS V. 1961. 77.) Végezetül felvetődik a kérdés, lehet-e összefüggés a Csörsz-árok és az Ördögárok mondakör között, hiszen az előbbiben emberek szerepelnek, az utóbbiban pedig maga az ördög. A megoldás kulcsát a Csörsz szó etimológiája adja. Mi úgy látjuk, hogy a Csörsz-árokról szóló mondaváltozatok legkorábbi rétegébe is, ugyanúgy mint az Ördögárok mondakörben, a mitikus tartalmú történetrögök tartoznak. Ide sorolnánk a Csörsz és a Délibáb nevet,

4 továbbá azt a gondolatot, miszerint az árkot azért építették, hogy Csörsz menyasszonyát a Dunától a Tiszáig vízen vihesse haza, valamint az árok félbemaradásának azt a magyarázatát, amelyben Ágó, mint egy félisten, maga húzza az ekét, azonban hajnalhasadáskor ereje fogytán, félbeszakad műve. Mint jeleztük, mitikus háttérre utalhat maga a Csörsz név is. Nagy Géza 1893-ban a Csörszárkot összekapcsolta az Ördögárkokkal, s a Csörsz nevet a szláv ördög szó átvételének tartotta. Szerinte: „Csörsz király tehát éppen nem históriai személy, hanem egyszerűen az ördög." (NAGY G. 1893. 787.) A későbbiekben Nagy Géza magyarázatát a kutatás elvetette, sejtésünk szerint sokkal inkább elfeledte, s többek közt ennek is lehetett a következménye, hogy az ETSZ Csörsz és Csörszárka szócikkeiben mindkét szót ismeretlen eredetűnek, emellett a Csörsz nevet bizonytalan eredetűnek is tartotta (FEHÉRTÓI K. 1969. 454.). Nagy Géza elfelejtett lexikon szócikkét követően 1963-ig a Csörsz nevet az ördög szóval nem hozták összefüggésbe. Ekkor Kniezsa István, aki korábban a Csörsz-Csersz árka nevet ismeretlen eredetűnek gondolta, s a cseh, szlovák cert 'ördög' átvételét elfogadhatatlannak tartotta, ekkor véleményt változtatott. „Tekintettel arra, hogy ennek a hosszú árokrendszernek egy részét Ördögárok-nak is hívják, legvalószínűbb, hogy nevünkben mégis a szl. cbrtb 'ördög' szó rejlik, de szl-jb birtokos képzős származékban: cbrt-jb." (FEHÉRTÓI K. 1969. 454-455.) Közben előkerült Pesty Frigyes gyűjtéséből egy olyan adat, amely szerint Túrkevén az Ördögárok és a Csörsz-árok kifejezést szinonim értelemben használták. „Ördög árka környéke (az ott elfutó Csősz v. ördög árkától)".

5 Fehértói Katalin a Csörsz szó jelentéstani vizsgálatai alapján a szónak mind személynévi, mind köznévi értelemben fekete jelentést tulajdonított. A Csörsz ökör bizonyára a lábára hág, megnyomta a csőszükör a lábát, s ehhez hasonló szólások alapján, amelynek értelme: sok baj, nyomorúság érte, meghalt, arra is gondolt, hogy a személynévi használatban a „Cherch szó ... a későbbiekben tréfás, talán gúnyos célzattal jelenthetett 'fekete ökör'-t, 'marhá'-t vagy még talán 'ördög'-öt is." A Csörsz-árokról szólván, „nagy a gyanúm - írta -, hogy eredetileg ennek is 'fekete árok, ördögárok' volt a jelentése és csak Székely Istvánt ragadta el annyira a képzelete históriájának írása közben, hogy abban az időben elég gyakorinak mondható Cherch, Chewrch személynév alapján egy avar királyt is elnevezett Csörsz-nek." (FEHÉRTÓI K. 1969. 455-456.) Magunk részéről Fehértói Katalin gondolatmenetéhez csupán annyit szeretnénk hozzátenni, hogy a Csörsz jelentésváltozása fordítva is elképzelhető, ti. eredetileg a szó ördögöt jelölt, s később éppen emiatt az elsődleges jelentése miatt jutott az ördög jelzőjének, a feketének a jelentéséhez. Napjainkra a Csörsz szó ördög jelentése a tudományban elfogadottá vált. A legújabb kutatások szerint az Ördögárok a szláv csrsz rov magyarra történő fordítása.

6 Joggal feltételezhetjük tehát, hogy a szarmata nagysánc megépítését a nép mondáiban, regéiben az ördög művének tartotta. 4 Erre utalhat pl. a Csörsz név fekete, ördög jelentésváltozata. Az Ördögárokkal és a Délibábbal kapcsolatban lásd IPOLYI A. 1854. 56., 90-93. 5 PESTY Frigyes helynévtárából I. Jászkunság. 1878. 186. 6 Magyar Nagylexikon VI. Csen-Etc. Csörsz árka. 188