A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Történelem – Numizmatika - Nagybákay Antal Zelmos: Debreceni családtörténete. A vajdahunyai és felsőszilvási Dragota család debreceni ága

megosztották, őt anyósa 1839. jan. 15-i végrendelete szerint is, külön bevették ötödik testvérnek.

6 A közös vagyonból így neki 2/5-öd rész jutott. (Egyet a felesége révén, egyet saját réven kapott) Dragota Ignácot ettől függetlenül nagy csalódás érte, mivel az üzletet sógora Rickl József Zelmos választotta. Ezért megpróbálkozott egy önálló üzlet megnyitásával, amire meg is kapta az engedélyt mind a Kamarától, mind a Kereskedő Társulattól. Dragota Ignácot Debrecen városa szenátorának is megválasztották. Különben az Első Debreceni Takarékpénztár egyik alapító tagja volt és 1846. márc. 1-től 1860. febr. 17-ig egyik aligazgatója. Egyik első részvényese volt a debreceni István gőzmalomnak. 1856-ban mikor megnyílt az Ausztriai Fiók Bank Debrecenben, a kinevezett egyik direktora Dragota Ignác lett. (SZŰCS MIHÁLY 1896) Üzletét egészen haláláig 1860. aug. 10-ig vezette. Egyébként annyira közkedvelt volt a Rickl családban, hogy szinte minden újszülöttnek ő lett a keresztapja. Mezőgazdasági birtokokat is szerzett hunyadmegyei ősi jussán kívül, pl. 1841-ben zálogba vette 32 évre a gróf Csáky-féle penészleki birtokot Gencsy Páltól 250 ezer váltó forintért, ami 9 jobbágytelek és tartozékai: 19 hold kenderföld, 240 hold erdő és 780 hold szántóból állott.

7 De bérelte Debrecen városától 25 éven át a pallagi ún. Tornyos tanyát, vett földet Macson. Puszta Kis-Macs. A Dragota család kastélya. Készítette Boczkó Sámuel, 1894. 6 DDM. Tört. Dok. Gyűjt. I. 39/1958. sz. 1870. május 19-i hiteles másolat. 7 Uott. Gencsy Pál 1841. márc. 25-i zálogba adó levele Dragota Ignáchoz. 96