A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Történelem – Numizmatika - Bényei Miklós: Kossuth Lajos és debreceni kapcsolatának korai szakasza

resztényi szelídségre és megértésre, a valláskülönbség mellőzésére hivatkozva. Ezt viszont még a világi főrendek sem fogadták el. Ellenben közfelkiáltással megerősítették az országbíró szavait, vagyis Debrecen kívánatát visszautalták a rendekhez.

19 Kossuth ezúttal sem fűzött észrevételeket a tárgyhoz, illetve a hivatalos irományokból átemelt szöveghez. Viszont az a tény, hogy ilyen tág teret szentelt a témának, érzékeltette: a szabad királyi városok kérdése egyike azoknak, amelyeket a reformok érdekében ő is sürgősen megoldandónak tartott. Kossuth ez év végén, az 1835. december 28-i kerületi vitát összefoglalva Debrecennek egy korábbi, a királyi Kamarának a város erdői iránti földesúri jogait korlátozó lépéseit kárhoztató, szerinte is „igazságos" panaszát szintén felemlítette.

20 1836 elején háromszor is felbukkant Debrecen neve Kossuth tudósításaiban. Február első napjaiban a kisajátítási törvény kerületi tárgyalásán Deák Ferenc (1803-1876), Zala megyei követ kijelentette: indokolt lenne Pest és Debrecen vasúttal való összekötése.

21 Február 5-én a Ludoviceum (a katonai akadémia) nevelési rendszerének kidolgozására rendelt küldöttségbe titkos szavazással a szabad királyi városok négy képviselője közé a debreceni követet, Poroszlay Fridrik (1788-1857) szenátort is beválasztották.

22 Kossuth az alsótábla február 9-i országos üléséről közölte olvasóival, hogy a szabad királyi városok követei egy sérelem vitatása miatt kettő kivételével a kerületi ülésektől távolmaradtak, „...némellyek, p. o. a debreczeni követ küldőiktől parancsolatot vettek ugyan, hogy a kerületi tanácskozásokba visszamenjenek s részt vegyenek, a többség azonban azóta folyvást külön üléseket tart a városházánál."

23 Az utolsó alkalom, amikor Kossuth kéziratos lapjában a cívisváros neve előfordult, 1836. április 29. Ekkor olvasták fel a nádori jelentést a porták kiegyenlítése felől: a listán szerepelt Debrecen is négy portával.

24 * Kossuth Lajos a rendkívül bátor vállalkozásként útnak indított, a reformpolitika szellemében szerkesztett és a cenzúra megkerülésével szétküldött kéziratos tudósításaival országos hírnevet szerzett. A lapra felfigyelt az 1833. március 3-án alakult, főként királyi hivatalnokokat, városi tisztviselőket és kollégiumi professzorokat - tehát a közügyek iránt vonzódó férfiakat - tömörítő debreceni Casino Egyesület

25 vezetősége is. 1833. március 21-én az egyesület vezető-irányító szerve, az ún. biztosság úgy határozott, hogy az országgyűlés naplókönyvét és aktáit (hivatalos irományainak köteteit) megrendelik.

26 Két hónap múltán, május 22-én a biztosság hatodik ülésén „Az Újságok szóba jövetele alkalmával javallat tétetvén az eránt, hogy más Casinok példája sze19 KOSSUTH 1959, 648-650. A szóban forgó sérelem szövegét Debrecen város közgyűlése 1833. szept. 11én fogadta el: GAZDAG 1989, 43-45. 2,1 KOSSUTH 1961,330. Ezt a sérelmet még 1825. szept. 24-én határozta el felterjeszteni a városi közgyűlés: GAZDAG 1989,25-26. 21 KOSSUTH 1961,458. 22 KOSSUTH 1961, 462. Életéről, munkásságáról: GAZDAG 1990, 6. 23 KOSSUTH 1961, 474. Az előzmény (uo. 357-358.): az 1836. jan. 2-i kerületi ülésen Pest megye panaszát tárgyalták, amikor Pest város követe arról beszélt, hogy a városnak joga van nemes embert is megfogatni; az ingerült reakció miatt ö és még néhány város követe kivonult. - Debrecen magisztrátusa 1836. jan. 13án utasította követeit az alsótábla kerületi ülésein való részvételre: GAZDAG 1989, 54. 24 KOSSUTH 1961,673. 25 HBML X. 1. 1. Alapításáról, első közgyűléséről a legfrissebb történeti munkák: TÓTH 1998, 84.; GODA, 2001. 409-411. Tevékenységéről két évfordulós munka említhető még: SZŰCS 1984, BOLDISÁR 1933. 26 HBMLX. 1. 1. 76