A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)
Történelem – Numizmatika - Gyöngyössy Márton. Kora-újkori éremlelet Tisza-Polgárról
Gyöngyössy Márton KORA ÚJKORI ÉREMLELET POLGÁRRÓL - Egy leletközlés revíziója 1906-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egy - akkori nevén - Tiszapolgár határában talált éremleletet juttatott el a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárába. A lelet - amelyet Kozma István és társai találtak - 380 darab pénzből állt (223 magyar és német-római birodalmi tallér valamint 157 lengyel garas) és az 1594-es évvel záródott, III. Zsigmond lengyel király (1587— 1632) egyik hármasgarasával (G.1013.). Az érmek egy részét (78 tallért, 1 negyedtallért és 6 garast összesen 209 korona 30 fillér értékben) az Éremtár részére válogatták ki, illetve további darabokat (33 tallért és 8 garast összesen 86 korona 77 fillér értékben) a Budapesti Tudományegyetem éremgyűjteménye részére választottak ki.' Bár az első ismertetés már 1906-ban hírt adott róla (NK 5 (1906) 142.), a (tisza)polgári éremleletet csak 1965-ben publikálták a Magyar Nemzeti Múzeumban fellelhető iratanyag és a korabeli éremhatározási jegyzékek alapján (MÓDY-GEDAI-KAHLER 1965). A leletközlés adatai azonban néhány ponton eltérnek az eredeti jegyzékekben szereplő, illetve az Egyetem gyűjteményébe került darabok újabb meghatározása során megállapított adatoktól 2 , mivel a lelet feldolgozói az eredeti darabokat nem tanulmányozhatták. Polgár területéről több XVI-XVII. századi éremlelet is ismeretes. Az 1906-osat a már említett publikáció szerzői Polgár I. számú leletnek nevezték el és 369 darabból állónak tüntették fel. Ezzel szemben az eredeti feldolgozási jegyzékek alapján nyilvánvaló, hogy a leletközlésben (MÓDY-GEDAI-KAHLER 1965, 106-109.) 10-es sorszám alatt szereplő típusból nem 7, hanem 17, a 98-as sorszám alatti típusból nem 4, hanem 6 és a 99-es sorszám alatti típusból nem 3, hanem 2 darabot tüntettek fel a század eleji feldolgozók: tehát a lelet valóban 380 darabból állt. Az éremleletet egyébként eredetileg két csoportra bontották, és ennek megfelelően két jegyzék készült: az „A" csoportba kerültek az osztrák veretek (51 darab), a „B" csoportba az összes többi (329). Különös, hogy a „Polgár II. számú lelet" darabról darabra megegyezik a Polgár I. számú lelet „B" csoportjáról készült jegyzékkel! Úgy tűnik, ugyanazon leletről van szó, csak az I. számú lelet „B" csoportjáról készült lajstrom egy másik példánya bekeveredhetett az Éremtár „1908/B" iratanyaga közé. A Polgár II. kapcsán hivatkozott jegyzék címe is ezt támasztja alá: „A tisza-polgári (Szabolcs vm.) ezüst éremlelet B lajstroma". A XVI. századi (tisza)polgári éremleletek száma így 1 A leletre vonatkozó iratanyag: Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára, 647/1906., ELTE Régészettudományi Intézet, Éremtár, Éremleletek 1906. 2 Az egyetemi gyűjtemény revíziójának előmunkálatai során a (tisza)polgári éremlelethez tartozó darabokat is újrahatározta Laszlovszky József és V. Székely György. Az anyag közlésekor az általuk adott meghatározásokból indultam ki; ahol szükségesnek láttam a század elején készült meghatározás alapján vagy egyéb okból, módosítottam az érmek leírásán. 63
