A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Természettudomány - Lovas Márton: Derecske állatvilága

A Kétszárnyúak - Diptera kellemetlen képviselőivel is találkozhatunk, így az esőthozó pőcsik (Haematopota pluvialis) és a marhabögöly (Tabanus bovinus) egyaránt „megtámadhat" bennünket. A gerinces állatok közül az ürgét (Citelhis citellus) mindenképpen meg kell említenünk. Itt él a mezei pocok (Microtus arvalis). Rájuk is vadászik a vörös vércse (Falco tinnunculus) és a nádasokban fészkelő barna rétihéja (Circus aeruginosus). ANTROPOGÉN HATÁSOK ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK ÁLLATVILÁGA A város határában számos helyen találkozhatunk fácánokkal (Phasianus colchicus). A fogollyal (Perdix perdix) és a fürjjel (Coturnix coturnix) rejtettebb életmódja miatt már csak elvétve találkozhatunk. Igen közönséges a balkáni gerle (Streptopelia decaocto). Elhagyott épületek, dohányszárítók, tetőterében fészkel a gyöngybagoly (Tyto alba guttata). Köpeteivel, elhullajtott tollaival is találkoztunk. A városszéli házak padlásán él a kuvik (Athene noctua), hangját gyakorta hallottuk éjszakánként. Ugyancsak az elhagyott padlásokat kedveli a búbosbanka (Upupa epops). Derecske határában is megfigyeltük. Rokona a gyurgyalag, vagy méhészmadár (Merops apiaster) meredek lösz, vagy homokfalba vájja fészkét. Sáránd határában van telepük. Az emberi települések környékét kedveli a búbospacsirta (Galerida eristata). Nagy számú füstifecske is vadászik a rovarokra (Hirundo rustica), de egy elhagyott agyagbányában partifecske (Riparia riparia) telepet is kimutattunk. A szőlőskertekben gyakran feltűnik a sárgarigó (Oriolus oriolus). A szántókon a dolmányos varjú (Corvus coronae comix) és a vetési varjú (Corvus frugilegus) egyaránt szívesen vadászik a kifordított pajorokra, gilisztákra. A városszéli területeken gyakori a szarka (Picß pica). A városi parkokat pedig a cinegék közül a széncinege (Parus major) keresi fel, inkább az ínségesebb téli időszakban. A kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus), a vörösbegy (Erithacus rubecola) és a feketerigó (Turdus merula) szintén kedveli a városi kerteket, parkokat. Fekete-fehér színével feltűnő a barázdákban a barázdabillegető (Motacilla alba). Szüretkor nem kívánt vendég a seregély (Sturnus vulgaris), már nyár közepétől nagy csapatokban körözve keresi táplálékát. A kultúrterületek közismert madara a házi veréb (Passer domesticus) és a mezei veréb (Passer montanus). Ősztől tavaszig a szőlőskertek gyakori madara a meggyvágó (Coccotraustes coccotraustes). A zöldessárga színű csicsőrke (Serinus serinus) is szeret a városszéli házak kertjeiben fészkelni. Az Emlősök - Mammalia rendjéből gyakori a sün (Erinaceus europeus roumanicus), a rágcsálók irtása miatt igen kedvelt állat. Kevésbé szeretik a gazdák a vakondot (Talpa europea). Kimondottan hasznos a mezei cickány (Crocidura leucodon). Padlások, faodvak lakói a denevérek (Chiroptera). Számos fajuk figyelhető meg esti vadászatuk alkalmából Derecskén is. A nagy mezőgazdasági táblákat kedveli a mezei nyúl (Lepus europeus). Ujabban már a városi parkban is él a mókus (Sciurus vulgaris). Elmondásokból tudjuk, hogy él itt a nyest (Martes foina) és a görény (Mustela putorius), a közönséges menyét (Mustela nivalis), és a mezei görény (Mustela eversmanni hungarica) is. A határban pedig megfigyelhetők az őzek (Capreolus capreolus) és időnként kárt tesznek a veteményben a vaddisznók (Sus serofa) is. Dolgozatomban igyekeztem összefoglalni mindazokat a megfigyeléseket, melyeket a Derecskéi Művelődési Központ szervezésében megvalósult természetismereti táborokban az elmúlt 12 év alatt sikerült összegyűjteni. Bizonyos és természetes is, hogy nem lehetett a teljes faunát így megismerni, mindazonáltal úgy gondolom, hogy ez a dolgozat is bemutatja azt a gazdag 60