A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Természettudomány - Lovas Márton: Derecske állatvilága

A vizek életében fontos fajok a tegzesek (Trichoptera). Minden fajuk (hazánkból 150 faj ismeretes) vízben fejlődik. A lárvák egy része a fajra jellemző anyagokból cső alakú házat épít, ez a tegez, amelyet mindenhová magával cipel és ebben is bábozódik be. Haltáplálékként nagy jelentőségűek. Többnyire tömegesen rajzanak a vízi tegzesek (Leptoceridae). Említsük meg a Leptoceras dissimilis nevű fajt, melynek első szárnyai vörösesbarnák, a hátsók pedig fehérek. A nádasok, mocsarak világában számos lepkefaj él. Ilyen, egyes túlszaporodási esetekben kártékony a nagy farontó lepke (Cossuss cossus) a füzeken. Nádasokban közönséges a nádrontó lepke (Phragmatoecia castaneae). A halvány vörösesszürke szárnyú nádi szövő (Laelia coenosa) a lápos mocsaras helyeket kedveli. A bagolylepkék közül a kénsárga nádibagoly (Gortyna flavago), fűzfa-övesbagoly (Catocala electa) itt is gyűjthető. Legnagyobb hazai molylepkénk a nádfúró moly (Scoenobius gigantellus). A vizek, mocsarak környékén a legkellemetlenebb élőlények közé tartoznak a kétszárnyúak (Diptera) fajai. A gyötrőszúnyog (Aedes vexans) nagy rajokban támad, él még, de betegséget nem okoz a malária szúnyog (Anopheles atroparvus) is. Kevésbé kellemetlen fajok a lószúnyogok (Tipulidae). Nedves réteken gyakori a közönséges lószúnyog (Tipula oleracea). AZ ERDŐ ÁLLATVILÁGA Derecske határában napjainkban csak kevés fás növény-társulást fedezhetünk fel. Ezek is nagyobb részben mesterséges, azaz telepített erdők. A jelentős tájrendezések előtt a következő erdős társulások lehettek Derecske határában: 1. Fűz-nyár ligeterdők - Salicetum albae fragilis - a vízfolyások, mocsarak szélein. 2. Kőrises tölgyesek - Fraxino-Ulmetum-Quercetum roboris - az üde, jó vizellátottságú területeken. Ilyen maradvány erdőnek tekinthető a Kis-erdő. 3. Sziki tölgyesek - Galatelo-Quercetum roboris - a Nagy-nyomás-Teleklegelő területén lévő telepített erdő, hasonló ehhez a társuláshoz. 4. Homoki tölgyesek. Száraz típus - Festuco-Quercetum - és az üdébb - Convallario-Quercetum - egyként lehetett itt, a Hajdúbagos felől benyúló homoktalajokon. Ma már csak következtethetünk egykori létükre. 5. Tatárjuharos lösztölgyesek - Aceri tatarici-Quercetum. A Hajdúszovát felé eső határrészeken, a löszös talajon lehettek ilyenek. Szintén eltűntek, mezőgazdasági területek vannak a helyükön. Kiegészül ez a felsorolás a telepített mezővédő erdősávokkal, melyeket az 1950-es évektől kezdtek telepíteni a gyengébb talajokat is jól tűrő fákból. Derecske határában számos ilyen erdősáv van. Az állatvilág szempontjából vizsgálva tehát tulajdonképpen négy erdei élőhelyet találunk Derecske határában: 1. Fűz-nyár ligeterdők - a folyók, csatornák mentén 2. Kőrises-tölgyes a Kiserdő, az Ó-Kálló kanyarulatában 3. Sziki tölgyes - telepített erdő, a Nagy-nyomás, Telek-legelő területén 4. Mezővédő erdősávok 52