A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Művészettörténet, iparművészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár IV. Művészéletrajzok T–Z-ig és kiegészítő jegyzék

GAÁL FERENC (Debrecen, 1891.szept. 12.-Los Angeles, 1956)festő 1911-1914 között és 1917-1918-ban a KF-n tanult. 1920-ig a Műegyetem tanársegédje. A paraszti életből vett zsánerképeket festett. A Munkácsy Céh, a Magyar Képzőművészek Egyesülete tagja. 1920-25 között olasz, francia, német tanulmányúton járt. Művei: Déri Múzeum, MNG Egyéni kiállításai: 1923: Ernst Múzeum; 1927 és 1930: Városháza (Debrecen); 1931: Debrecen, Piac u. 58.; 1934: Fészek Klub (Bp.). Csoportkiállítások: 1918-1944: a Műcsarnok téli, tavaszi és nemzeti kiállításai; 1918-1929: a Nemzeti Szalon tárlatai; 1922-1940 között: Magyar művészek nemzetközi tárlatai (Stockholm, 1926: Párizsi Salon, 1928: Malmö); 1929: Barcelonai világkiállítás; 1932: Belgrád; 1938: Szt.lstván kiállítás- Műcsarnok; 1939: Finn-észt-lett kiállítás t valamint Varsó; 1940-42: Művészeti Hetek (Nyíregyháza, Ungvár, Kolozsvár). Díjak: 1919: Lipótvárosi Casino díja; 1922: Balatoni Társaság díja; 1933, 1935: Balló Ede díj; 1928: Halmos Izidor-díj; 1939: Képzőművészek Egyesülete aranyérme. írod.: Debreceni Xavér: ~ festőművész = Debreczen, 1927.; É-G. Lex. (Bp.1935); ThiemeBecker Lex.; Vollmer; Gyimesy-Kásás Ernő-Könnyű László: Külföldi magyar hivatásos képzőművészek (New York, 1977). GERSTER MÁRIA, STEGMÜLLER ÁRPÁDNÉ (Kassa, 1843. máj. 6. - Bp. 1930. nov. 16.) festő, iparművész Hegedűs István kassai piktornál tanult. 1881-ben dicséretet kapott a nőipari kiállításon, ennek, valamint Keleti Gusztáv biztatásának hatására beiratkozott a Mintarajz Tanoda női osztályára. Itt 1884-87 között tanult, majd Karlovszky Bertalan magániskolájában. Férjhezment Stegmüller Árpád építészhez és Debrecenbe költözött. Itt 1890-tól fa- és zománcfestést tanított. A NSZ alapító tagja. Ek.: nem volt. Vcsk.: 1881: Nőipari kiállítás - Bp.; 1882: Őszi Kiállítás - Kassa, Műcsarnok; 1890-tól: OMKT kiállításai - Bp.; 1939: MANSz családi portré kiállítás - Déri Múzeum, írod.: NN: Ki akar festészetet tanulni? = Debreceni Ellenőr, 1891. jún. 16.; Székely Bertalan: Magyar festőnők = Otthon, 1895. okt. 20.; Sziklay-Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai: Abauj Torna és Kassa (Bp. 1896) 163.; Pallas Lex. VII. 955; Thieme Becker Lex. XIII. 485; Lyka Károly: In memóriám = Magyar Művészet, 1930. 647. GOLTZ D. ALEXANDER, SÁNDOR (Püspökladány, 1857. jún. 25.-Bécs, 1944) festő Csak születése köti Püspökladányhoz, ahol atyja vasúti mérnökként dolgozott a vasútépítés idején. Bécsben, majd Budapesten, a Mintarajz Tanodában tanult Székely Bertalannál 1872-73ban. Bécsben, Münchenben (Seitz mellett), Párizsban folytatta tanulmányait az 1870-es években. Olasz és francia tanulmányúton járt. 1893-ig magyar állampolgár volt, majd Bécsben telepedett le. A Képzőművészeti Akadémia tanára lett, felvette az osztrák állampolgárságot. Elismert arckép- és aktfestő. 210