A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)
Történelem – Numizmatika - Szűcs Ernő: Hajdú és Bihar megyék malmairől
egy helybeli gépész, Schreiber Károly 1873-ban építette fel, mégpedig igen kedvező helyre, közel a református templomhoz és a fiúiskolához. Még nem kapta meg az iparengedélyt (telepengedélyt. Sz. E.), amikor megkezdte az üzemeltetést. A helybeli malomtulajdonosok és Debrecen városa (mivel a város vendéglője mellé emelték) tiltakozása nyomán, a tűz- és gőzveszélyre, a nagy zajra, az iskolai tanítás és az istentisztelet zavarására való hivatkozással a szolgabíró 1874 márciusában eladatta és szétszedette a malmot, noha érdekében is íródott néhány beadvány." 20 Varga Geiza 1882-es állapotokat tükröző könyve közli, hogy Hajdúsámsonban Feischl Fülöp és Fia cégnév alatt már működik egy gőzmalom. 21 Ennek a malomnak ekkor 2 gőzgépe van, s ezek 18 lóerőt képviselnek, és 2 pár őrlőkövet működtetnek. A malom egy-egy évben 120 napig van üzemben és ez idő alatt 1000 métermázsa vegyes gabonát őröl meg. Az alkalmazottak körét 1 művezető, 1 molnár, 1 gépész, 1 fűtő alkotja. Figyelemre méltó, hogy még csak őrlőkövet és nem hengerszéket (acélhengeres) alkalmaznak ebben az időszakban. A környékbeli malmokban a hengerszékek használata csak később terjed el. Arra is érdemes felfigyelni, hogy a tulajdonosok művezetőt, molnárt, gépészt egyaránt alkalmaznak, ami nyilvánvalóvá teszi; ők maguk tőkés vállalkozók, akik a szakmai ismereteket kívánó termelő munkában nem vesznek részt, csupán a szükséges tőkét biztosítják. Ugyanakkor Feischl Fülöp és Fia cég tulajdonában volt egy 10 lóerős gőzgéppel hajtott „olajgyár" (olajütő) is, amelynek az erőgépen felül 2 hidraulikus sajtolója, pörkölő üstje, hajoló berendezése volt. 22 Ebben az üzemrészben 1 üzemvezetőt, 1 gépészt, 1 fűtőt és 4 munkást alkalmaztak. A hiányos források nem közlik, hogy meddig volt üzemben, illetve meddig volt Feischlék tulajdonában a két üzem. A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara évkönyve 1904-ben a hajdúsámsoni hengermalom tulajdonosaként már Spitz Mihálynét említi, mint akinek üzeme hasonló az előzőhöz, gőzerőre működik. Ugyanezen jelentés közli azt is, hogy Rácz Jánosnak is van egy gőzmalma Hajdúsámsonban. Sajnálatosan azonban további adatokat nem mond az évkönyv erről a két malomról, csupán a tulajdonosok nevét adja meg, de hogy hol voltak ezek a községben, s milyen volt a berendezésük, kapacitásuk, arról nem tesz említést. 23 Annyi kikövetkeztethető, hogy közülük az egyik a mai Toldi utcában üzemelt. A „tanyai vasútállomás" közelében levő malom, Rákosi Mátyás utca 739. szám (ma Árpád utca 133. szám) alatti üzem Lefkovics (más esetben Lefkovits) Béla nevén működik és gőzmalomnak van minősítve, alapítási éve 1936. Telepengedély száma: 34 061/1935, iparigazolvány száma: 815/1936. Berendezése: 1 db Schlick-Nicholson gyártmányú 100 HP gőzgép, amely 7 hengerszéket, 2 pár kőjáratot, 1 síkszitát, 3 radiálszitát, 2 porszívót, 1 koptató sort hajtott, de ezen felül volt a malomnak egy 3 kW-os generátora is. 24 1937. jún. 22. Feischl Fülöp mellett tulajdonosként van említve Helmeczy Sándor is, de csak ebben az egy évben, ami valószínűsíti, hogy a Lefkovics család több tagjáé volt az üzem, de ezt a hatóságok felé a kedvezőbb adózás érdekében elhallgatták (a társas cégek magasabb adót fizettek!). A család egyik tagja eladhatta részét Helmeczynek, de tőle 1938-ra visszavásárolták a tulajdonába került részt. 25 Ez az egy év azonban jelentős volt a malom történetében, mert ekkor, 1937-ben szereztek be egy dinamót, ami azt jelenti, hogy az üzemen belül megvalósították a villanyvilágítást a petróleumlámpák és mécsesek 20 SÜLI ZAKAR István, 1998. 665-667., és CSOBÁN Endre 1941. 9., valamint BÉNYEI Miklós 2000. 123206. és 254. 21 VARGA Geiza, 1882.211. 2 VARGA Geiza, 1882.209. Debrecen... 1905 és ÚJHELYI István 1987. 159. HBML XXVII. BF. 202. 24. 25 Konyári Gyula szíves szóbeli közlése alapján. 153
