A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Történelem – Numizmatika - Szűcs Ernő: Hajdú és Bihar megyék malmairől

BIHARKERESZTES Határa 9675 hold, amelyből 5760 hold szántó, s ezen elsősorban búzát, zabot, kukoricát termelnek. Jelenleg a településen a 4500 lakos között 120 ipari vállalkozó él, de ezek nagy többsége kisiparos.

9 A település őrlő üzemei A gőzmalmot Nyíri István gépészmérnök és Madurkay Tivadar vizsgázott gépész hozta létre 1885-ben. Madurkay Kurtakeszin született 1865-ben, és édesapja mellett kezdte a szakmát tanulni, majd 1881-től Nyíri üzemében dolgozott Berekböszörményben, ahol 1883-ban szabadult fel. Itt annyira jól dolgozott, hogy üzem- és művezető megbízást kapott. Főnökétől átvette először az 1875-ben alapított berekböszörményi malom vezetését, majd 1883-ban közös erővel lebontották a biharkeresztesi kezdetleges malmot, s mint már említettük 1885-re felépítették a lényegesen nagyobb kapacitású, kétemeletes új gőzmalmot, amelyet 1888-ig Madurkay Tivadar, mint üzemvezető irányított, de ettől kezdve már tulajdonosként vette azt birtokába.

10 Egykori főnökéhez, Nyíri Istvánhoz (Berettyóújfalu) hasonlóan malomtelepén artézi kutat fúratott 1902-ben, de ennek felhasználásával uszodát és nem kádfürdőt létesített (Nyíri kádfürdőt épített).

11 Üzemét is bővítette, mert 1901-ben a gabonaőrlés mellett már olajütésre is berendezkedett. 1919-ben azonban meghalt, s bár a továbbiakban a malom özvegyi jogon felesége nevén szerepelt, de a tulajdonképpeni vezetést két fia, Tivadar és László látta el. Az előző 1893-ban született Biharkeresztesen, és iskoláit Lőcsén, Debrecenben, s Budapesten végezte. Tanulmányai során érettségit is tett. A két fiú lényegesen átalakította a malmot. A gőzgépet 1920-ban lecserélték egy 60 lóerős nyersolajmotorra, egy újabb év múlva pedig emellé egy 60 lóerős gázmotort is alkalmaztak, miközben az 1920-ban beszerzett nyersolaj motort 40 lóerőssé minősítették. Az így kialakított 100 lóerővel 3 hengerszéket, 3 kőjáratot, 1 gabonatisztítót, 1 koptatót, 1 köleshántolót, 1 rostát, 1 radialszitát működtettek. Üzemükben vámőrlést végeztek, azaz a hozott terményeket bizonyos százaléksúlyért dolgozták fel. A fejlesztést tovább is folytatták, így gabonaőrlésen kívül 1923-ra már olajütéssel is foglalkoztak, de folytatták a köleshántolást is. Az olajütéshez beszereztek 1 hajolókövet, 2 pörkölő üstöt és 1 hidraulikus sajtolót. így azután az üzem neve: „Madurkay Tivadar liszt-, kása-, olajmalom" lett.

12 Trianon után Biharkeresztes határállomás lett a Püspökladány-Nagyvárad vasútvonalon. Az útlevélvizsgálathoz szükséges lett volna a villanyvilágításra, ezért felkérték a Madurkay fivéreket, hogy más malmokhoz hasonlóan dinamó felszereléssel adjanak áramot közvilágítási célra, erre azonban ők nem voltak hajlandók. így 1926-ban maga a MÁV volt kénytelen létrehozni egy áramfejlesztő telepe, ahonnan 1932-től - egy megállapodás alapján a vasútállomáson kívül -, a település egy részét is ellátták villannyal.

13 9 SÜLI ZAKAR István, 1998. 375-384. 10 HBMLIX. 201/a 15. " Molnárok Lapja, 2000/4. sz. 12 HBML XXVII. Balesetelhárítási Felügyelőség (továbbiakban = BF) 202. 19. 13 SZŰCS Ernő, 1975. 124. 150