A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)
Történelem – Numizmatika - Nagybákay Antal Zelmos: Familiengeschichten in Debrecen. Die Debrecener Linie der Familie Dragota - Pete László: Olaszbarát egyesület Debrecenben. A Monti-Kör (1929–1947)
revízió jogosultságát. A közgyűlés Giovanni Terranovát és Gino Cucchettit tiszteletbeli tagokká választotta. 13 A belügyminiszter a kör alapszabályát 1933. április U-én láttamozta, az Olaszbarátok Monti Körének megalakulása ezzel tekinthető véglegesnek. 14 A Monti Kör taglétszáma a világháború kitöréséig folyamatosan emelkedett. 1931-ben 29-en voltak, 1933-ban, a hivatalos működés első évében a kör 55 tagot számlált, ami 1938-ban 86 főre emelkedett. A legmagasabb taglétszám 92 fő volt, de ez 194l-re 79 főre esett vissza. 15 A kör taglétszámát alapvetően meghatározta az a feltétel, mely szerint csak az olasz nyelvet beszélők válhattak tagokká. Kivételek azonban, ahogy Csobán Endre egyik 1936. évi leveléből kitűnik, itt is akadtak: „Újabban Hódy Zoltán dr.-t kerestem titkárnak Kornya mellé. A rendezésben csakugyan pótolhatatlan. Olaszul ugyan nem tud, de egyébként a legfúrgébb valamennyi ifjú között." 16 1943-ban ezt a feltételt eltörölték, ám, az ismert körülmények miatt, ennek már semmi jelentősége sem volt. 17 A kör tagságának társadalmi összetételét vizsgálva nem meglepő, hogy túlnyomó többségben voltak az értelmiségiek. Ezt önmagában az olasz nyelv ismeretének feltétele is megmagyarázza. A foglalkozást tekintve zömében tanárok, jogi végzettségűek, katona- és rendőrtisztek, valamint tisztviselők. A kör elnöke a megalakulástól a feloszlatásig folyamatosan Csobán Endre főlevéltáros volt, aki más egyesületeknél is vállalt vezető tisztséget: ő töltötte be a Tiszántúli Szépmíves Céh ügyvezető elnöki, továbbá a Csokonai Kör főtitkári tisztét. 18 Joggal illette meg tehát „a helybeli kulturális élet lelkes, százkezű mindenese" cím 19 , ugyanakkor kritika is érte e miatt: „az a hibája, hogy túl sokat vállal, ezért nem tudja az ígéreteit megtartani" 20 . Az elnökön kívül mások is töltöttek be tisztségeket egyéb egyesületekben: Kornya Sándor például a Csokonai Kör pénztárosa volt, Ember Ernő pedig a Magyar Cserkészszövetség VI. kerületének főtitkára. 21 A MONTI KÖR TEVÉKENYSÉGE ÉS FELOSZLATÁSA A kör működését a sokrétűség, az évről-évre ismétlődő programok ellenére is a változatosság jellemezte. Törekedtek az alapszabályban lefektetett összes tevékenység gyakorlására. Rendszeresen tartottak előadásokat, amelyek leggyakoribb előadói a kör tisztségviselői vagy tagjai voltak. Álljon itt példaként egy évad programja a II. világháború idejéből, amely arra is jó példa, hogy a kör minden körülmények között folytatni kívánta munkáját. Ember Ernő főtitkár közgyűlési beszámolójából idézünk: „1942 őszétől 1943 májusáig összesen 8 összejövetelt tartottunk szerdán esténként, amelyeken mindig elhangzott egy-egy előadás az olasz élet és irodalom, továbbá a magyar-olasz kapcsolatok köréből hozzászólásokkal, folytatólagosan fordítottuk olaszból Collodi Pinocchio-ját s beszélgetés által gyakoroltuk magunkat az olasz nyelvben. Az 13 HBMLXV. 22/d. 1. 1.28. 14 HBML XV. 22/d. 1.1.43. 15 HBML XV. 22/d. 1. 1. 4., 103. - HBML XV. 301. 14. (Debrecen városában működött feloszlatott egyesületek iratai. Olaszbarátok Monti Köre 1932-1947) 11., 18., 45. 16 HBMLXV. 22/d. 1.2. 176. 17 HBMLXV. 22/d. 1. 1.20. 18 Címtár 1940, 145. és 163. -PAP 1942, 7. 19 PAP 1942, 12. 20 Giuseppe Macherione levele Tassy Ferencnek, 1937. június 2. Olasz eredeti: „Csobán, il quale ha il difetto di occuparsi di troppe cose e non pud, pereid, mantenere le promesse." HBML XV. 22/d. 1. 2. 245. 21 Címtár 1940, 145. és 172. 112
