A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Művészettörténet, iparművészet - Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár III. Művészéletrajzok M–T-ig

Mk.: Megváltó, a timpanon ornamentális díszei, a szentély stallumai, (1904, Mátyás templom); Előd, Álmos (1902, az Országház északi homlokzatán); Erzsébet kilátótorony (Bp. 1910 k.); Rákóczi szarkofág (Kassai dóm); Az Országos Levéltár szobordíszei (Bp. 1920 k.). írod.: Ney Béla: A magyar országház (Bp. 1906); Siklóssy László: A modern magyar éremművészet és művelői = Numizmatikai Közlöny, 1910. 43-67.; Mihalik József: A kassai Szt. Erzsébet templom (Bp. 1912); Művészeti Lex. (szerk.: Éber-Gombosi, Bp. 1935); Révai Lex. XX. 663 és XXI. 602; Lyka Károly: Szobrászatunk a századfordulón. 1896-1914 (Bp. 1954)85. MISKOLCZI LÁSZLÓ (Hajdúszoboszló, 1923. okt. 16-Budapest, 1988. júl. 7.)festőművész 1937-1943: a debreceni Református Kollégium Tanítóképzőjében tanult és ott szerzett tanítói oklevelet. 1943-1949 között a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István volt a mestere. Ezt követően l-l évig Gáborjáni Szabó Kálmán és Domanovszky Endre, négy évig Szőnyi István tanársegéde volt. 1949-ben kapott tanítóképző intézeti rajztanári oklevelet. 1952-1983 között megszakítás nélkül a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanított alakrajzot. 1958-ban Párizsban, 1965-ben Olaszországban (római ösztöndíjasként) járt tanulmányúton. 1952-től tagja volt a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének. 1956-1959 között Derkovits-ösztöndíjas. Oldott festőiség, mindent átható líra jellemzi kulturált munkáit. Leginkább a tájképhez, a tájban élő ember ábrázolásához vonzódott. {Este, Vetésnéző, Tél sorozat mintegy tizennégy-tizenöt festménnyel.) Gyakran festett családi összetartozást hangsúlyozó, többalakos kompozíciókat {Anya gyermekével, Család), és a magyar kultúra kiemelkedő egyéniségeinek arcmásait, mint Petőfi, Kodály, Bartók, Németh László. Egyszerre lírai, csendesen szemlélődő lélek és politikai témák {Őrszem, Tüntetők, Revolutió) iránt érzékeny, elkötelezett művész volt. Díjai: 1957: a moszkvai VIT ezüstérme; 1963, 1974: Munkácsy-díj; 1963: Oktatásügy kiváló dolgozója cím; 1981: Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlat, munkajutalom; 1982: Debreceni Országos Nyári Tárlat fődíja; 1983: Kiváló Pedagógus; 1984: Nívódíj; 1988: posztumusz fődíj és Tornyai emlékplakett (Hódmezővásárhely), a hatvani Országos Tájkép Biennale ezüstdiplomája. Ek: 1956 és 1961: Fényes Adolf Terem; 1973: Ernst Múzeum; 1982: Csók István Galéria; 1988: Emlékkiállítás a Hollósy Galériában, Budapest; 1989-1996 között és 1999-től állandó kiállítás a Hajdúszoboszlói Galériában; 1996: Déri Múzeum (Debrecen), Szatmári Múzeum (Mátészalka); 1997: Erdős Renée Ház, Budapest; 1997: Győrffy István Nagykun Múzeum (Karcag). Vcsk: 1945-1948: főiskolai kiállítások; 1952: Arcképkiállítás, Ernst Múzeum; 1950-től országos képzőművészeti kiállítások, Műcsarnok; 1950-től állandó résztvevője a külföldi magyar kiállításoknak (Prága, Szófia, Helsinki, Moszkva, Liege, Varsó, Róma, Bejrút, Teherán, Peking, Havanna, stb.) Részt vett a XXX. Velencei Biennalen. Mk: Kiscelli Múzeum (Budapest), Baja, Hódmezővásárhely, Szeged, Debrecen múzeumai. Km: Első nap az iskolában {1961, Általános Iskola, Pécs, secco) írod: Sallay Marianne: Miskolczi László kiállítása = Szabad Művészet 1956. X. évf. 7. 340.; Tyihomirov: Magyarország művészete a IX-XX. században (Moszkva, 1961) 168.; Koczogh Ákos: ~ kiállítása a Fényes Adolf Teremben = Művészet, 1962. III. évf. 3. 43^14.; M. Kiss Pál: ~ kiállítása az Ernst Múzeumban = Rajztanítás, 1962. 2. 2829.; ~ festőművész kiállítása. Ernst Múzeum, 1973. május 12 -június 3.; Sz. Kürti 300