A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Régészet, ókortudomány - M. Nepper Ibolya: A Hajdú-Bihar megyei Múzeumok régészeti tevékenysége

„Az udvarház tervezője, fundálója valószínűleg a gyulafehérvári Kőműves vagy Fundáló Mátyás mester volt, aki a gyulafehérvári palota új részeinek és a sárospataki várkastély új teremsorainak építését is irányította. Az építkezés kivitelezését a dési András mester vezette, mint az örményesi kúriáét is." „Az udvarház körüli erdőövet Bartholomäus Maxell, a kolozsvári számadási könyvek szerint Maul tüzérségi felügyelő fundálta, azaz tervezte" Rákóczi utasításainak megfelelően. „ Ugyancsak erdélyiek voltak a kőfaragók is, akik az udvarház nyílásainak kőkeretezését készítették, de nem a helyszínen, hanem Sárospatakon, ahol a követ bányászták." „Az udvarházat körülvevő erődítés földmunkáit 48 hadifogoly német muskétás végezte... " Détshy kutatásai szerint az alapozáshoz és a falakhoz is főleg követ használtak, s csak a boltozatokhoz téglát, ám a feltárás során csak téglafalakat és alapokat találtunk. A téglát és a tetőcserepet helyben égették, de a követ (amit ezek szerint főleg a nyíláskeretezésekhez és párkányokhoz használtak) messziről, Sárospatakról hozták. Az udvarház 1650-ben már lakható volt, de alig élt meg egy évtizedet, amikor a törökök, Várad alá vonulván félig lerombolták. Várad bevétele után visszatértek, s 1661-ben helyreállították, sőt megerősítették. Pocsaj 1692-ben szabadult fel a török uralom alól. 1702-ben már csak romként emlegették, amelyet 1750-ben vámház céljára emeletes formában újjáépítettek. Az erődítést valószínűleg 171 l-ben hányatta szét Löwenburg császári tábornok. Lorántffy Zsuzsanna erődített várkastélya végleges pusztulását a XIX-XX. század fordulóján szenvedte el. Az egykori vámház ekkor már kocsmaként működött, s bérlője a romokban lévő téglát építőanyagként szerette volna értékesíteni. Szétverték a még fellelhető falakat az alapokig. Pocsaj - Vízügyi központ. Bécsi hombár peremtöredéke Détshy történeti tanulmánya után utalnunk kell a vár és az udvarház építészeti jelentőségére. Sajnos az építéstörténetből és az eddigi régészeti kutatásból nem idézhető fel a ház pontos szerkezete, így a korszak egyéb építkezéseinek összevetésével alakítható ki egy vázlatos kép, amely további építészeti tájékozódást igényel. Mindenesetre megállapítható, hogy a vár a XVII. század szokásos reneszánsz építészetéhez kötődik. Erre utal a négyszögletes, sarokbástyákkal erősített védvonala, amely azonban nem túl erős. Maga az udvarház is a hely kisebb jelentőségére utal, hi97