A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Régészet, ókortudomány - M. Nepper Ibolya: A Hajdú-Bihar megyei Múzeumok régészeti tevékenysége

kovácsolt füllel. Talpalójának indítása gerinceit, oválisán kiszélesedik. Kun. DM ltsz. IV.97.106.1. - Előkerült egy „kard" is, de a találó nem mutatta meg. - Hencida - Esztár közötti út mellett lévő „lakóhalom" környékén találtak egy faragott, díszített csontkorongot a hencidai Honismereti Szakkör diákjai. Az előkerült tárgy lószerszám. A vizsgálatok szerint

19 ló jobboldali medencecsontjából faragták. DMGysz: 2000.73. - Sz. Tóth Gyula földje. Szántás közben került elő egy igen jó állapotban lévő, fényesre koptatott felületű agancskapa. DMGysz: 2000.75. Bronzkori szíjelosztó, elő- és hátlap KÁBA - Olga dűlő (1. lelőhely): a Határéri csatorna mellett hosszan elnyúló magasparton őskori (időszámításunk előtt 5000-2000) telepnyomokat jelzett a korongolatlan kerámiatöredékek és patics jelenléte. A terület lakott volt a császárkori szarmaták által is (időszámításunk szerint II-IV. század), az előkerült edénytöredékek fazekaskorongon készültek szürke és vörös színben. DM ltsz. IV.98.39.1-6. - Olga dűlő (2. lelőhely): a Határéri csatorna melletti természetes magaslat másik végén jellegtelen bronzkori kézzel formált vastag falú hombáredények töredékei mellett finomabban iszapolt edénytöredékeket is gyűjtöttünk. A terület lakott volt a szarmata korban is, ezt bizonyítják az előkerült korongolt szürke és vörös edénytöredékek. DM ltsz. IV.98.40.1-4. - Olga dűlő (3. lelőhely): a lizin üzem mögötti gázfogadótól 300 méterre a felszínen talál kézzel formált edénytöredékek alapján az egykor itt élt őskori (neolit, bronzkori) ember nyomát regisztrálhattuk, valamint a szarmata törzsek jelenlétét az időszámításunk utáni századokban. DM ltsz. IV.98.41.1-6. 19 Köszönetet mondunk Vörös Istvánnak (MNM) a csont pontos meghatározásáért. 77