A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Régészet, ókortudomány - M. Nepper Ibolya: A Hajdú-Bihar megyei Múzeumok régészeti tevékenysége

22. sír Tájolás DNy-ÉK D-re 6'. Mélység 90 cm. Jó megtartású felnőtt férfi csontváz. Háton fekvő, nyújtott helyzetű, koponya kissé balra billent, állkapocs leesett. Mindkét kar lazán lóg le a test mellett. Lábfejek oldalra fordulva lelógnak. 10-15 cm-rel magasabban a váz fölött bontás közben koponya került elő, melyen hosszú kardvágás nyoma látható. HAJDÚBÖSZÖRMÉNY - Téglagyár}

1 1997. március 24-28. között, a mai Gázcsere-telep közelében, előzetes bejelentés alapján két felületet (I. és II.) nyitottunk meg. Az I. felület 5 objektumából középkori kerámia- és csonttöredékek, néhány vas-, vaseszköz-, ill. vörösre égett agyagdarab, egy zöld patinával fedett pénzérme és egy jellegtelen vaslemez-töredék, míg a II. felület 3 objektumából szintén középkori cserép-, csont- és vaseszköz-töredékek (az utóbbiak eléggé korrodálódott állapotban), összeégett tapasztásdarabok, ill. egy vas baltafej került elő. Az objektumokra vonatkozóan a középkori falu szabadtéri égetőkemencéi közül bontottunk ki egyet (a hozzátartozó hamus gödörrel együtt), ill. egy másik hamus gödröt tüzelőtér nélkül. Az újonnan feltárt terület nagy valószínűséggel annak a középkori falunak a „műhelyrésze", ahol 1978 és 1982 között M. Antalóczy Ildikó is feltárt néhány lakóházat. (HAJDÚ-NAGY 1999, 31-69/1; M. ANTALÓCZY 1980, 131-169) HAJDÚSÁMSON - Ligettanyai iskola. 1996 tavaszán Hajdúsámsonban a ligettanyai iskola udvarán sportpálya egyengetésekor honfoglaláskori palmettadíszes, gombafej alakú arany tárgy került elő. A tárgy formája érdekes és szokatlan a honfoglaláskori anyagban, feltehetően ruhadísz vagy gomb. Átmérő: 1,85 x 1,9 cm, magasság: 0,65 cm DM ltsz. IV.98.99.1. (MÓDY 2000, 47-62) Honfoglaláskori arany ruhadísz HAJDÚSZOBOSZLÓ -Aranyszeg (10. lelőhely): a terület neve nem ismeretlen régészeti szakirodalomban. A Keleti főcsatorna nyugati partján húzódó övcsatorna és az Ős-Kösély között kiemelkedő hosszan elnyúló hátság húzódik. Az övcsatorna és a Keleti főcsatorna között a csatorna ásásakor nagy kiterjedésű temetőt és telepet bolygattak meg, amire a területen lévő idősebb emberek ma is emlékeznek. A lelőhelyen bronzkori, vaskori kelta, császárkori szarmata és Árpád-kori faluhelyet találtunk. Az Árpád-kori faluhelyet a korszak kerámiájának legjellemzőbb lelete, egy cserépbogrács perem datálja. XVI-XVII. századi kerámia is volt a felszínen. DM ltsz. IV.98.48.1-9. 17 Déri Múzeum Régészeti Adattára: 391-98. 75