A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Régészet, ókortudomány - M. Nepper Ibolya: A Hajdú-Bihar megyei Múzeumok régészeti tevékenysége

A körtemplom keleti oldalán lévő sírsor lapjára fektetett téglasorokkal pótolták, vagy a rövidebb oldalára, élére állított téglákkal zárták le a megbontott keretet. Az első téglakeretes sírokat nem sokkal a kolostor építése után telepítették. Ezt bizonyítják az előkerült leletek, - sima, kicsi bronz és ezüst karikák, díszítetlen pártaveretek, XII. századi ezüstpénz, a koporsószögeken és kapcsokon kívül. A Gyovad nemzetség által alapított, Szent Mihály tiszteletére szentelt monostor a fentiek szerint az első, 1217. évi említés előtt legalább negyed századdal épült. A tatárjárás után a szomszédos Hencidán is birtokos Geregye nembeliek elfoglalták, ami ellen a Gyovadok 1271-ben emeltek panaszt. A király ellen 1278-79ben fellázadt Geregyék elvesztették birtokaikat. Gáborján a monostorral, a hozzá tartozó két faluval és a Berettyón szedett hídvámmal 1285-ben királyi jóváhagyással már Barsa Lóránd erdélyi vajdától került IV. László hadvezérének, Debrecen-i Rophoin bánnak a kezére. Alatta Gáborján jelentős település volt, bihari birtokainak központja. Maga is többször és hosszú ideig tartózkodott itt. 1302-ben például unokaöccse, Dózsa egy peres ügyben nemes tanúkkal együtt Gáborjánban tett esküt Rophoin előtt. Gáborjáni uradalmából a Mikepécsen át Debrecenbe vezető utat még 1347-ben is egy oklevél Rophoin útjának (Rophoynutha) nevezte. A Debreceniek és Gyovad nemzetség összes akkor élő tagjaitól majd csak jóval 1285 után, 1340-ben váltották meg a gáborjáni uradalmat a monostor kegyuraságával együtt. A nemzetségi monostor sírkertjében feltártunk 22 sírt. Szórvány anyagként vörös márványtöredékek, márványlapok, valamint aranyozott bronz misekönyvborításnak kis töredéke került elő Krisztus ábrázolással. A Holt-Berettyó partján, annak a földvárral szomszédos, falu felé eső kanyarulatában Árpádkori faluhelyet tudtunk rögzíteni. 68