A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Régészet, ókortudomány - M. Nepper Ibolya: A Hajdú-Bihar megyei Múzeumok régészeti tevékenysége

Tegez vasalásának darabjai és tegezfedő csontlemez. - 5. Rövidszárú, kiskarikás csikózabla, ép, erősen korrodálódott. - 6. Nagy, ovális hevedercsat pecekkel. Kerete körben ép. - 7. Gerinceit talpalójú, négyszögletes fülű, trapéz alakú felemás kengyelpár. DM ltsz. IV.97.6.1-7. - Nagyfarkasdomb. Biharkeresztes és Ártánd határán található a szakirodalomból jól ismert lelőhely. 1934

6-ben, 1965-76

7 között intenzív kutatás folyt a területen. Az ásatások kényszerű felfüggesztése után a homokbányászást még folytatták. A homokbányában dolgozó egyik munkástól került múzeumunkba 1999-ben egy feldúlt gepida sír jó állapotú vaskardja, amelynek hegye hiányzik. - 42. számú főút elkerülő szakasz. 1999. márciusától július közepéig a Déri Múzeum régész munkatársai M. Nepper Ibolya, Hajdú Zsigmond, Nagy Emese Gyöngyvér, Dani János, Kriveczky Béla (ELTE Régészeti Tanszék) és Szabó László egyetemi hallgató (ELTE) segítségével terepbejárást, majd leletmentő ásatást végeztek a leendő út nyomvonalán. Az elkerülő út 8 km-es szakaszán 3 lelőhelyet sikerült lokalizálni, ezek a 42. számú úttól a Nagykerekibe vezető kövesútig találhatók. A rendelkezésünkre álló rövid idő és meghatározott pénzösszeg szabta határok között is nagy mennyiségű leletanyag került elő és emellett olyan információkat sikerült nyerni, amely komoly, új adatokat hozott annak a településnek a határából, amely kutatatlannak nem mondható! I. lelőhely: Kisszárcsás dűlő* 2258 m

2 Mozaikos, szondázó technikával az autóút nyomvonalán egy nagy AVK (középső neolitikum) telepet azonosítottunk. A rossz időjárási viszonyok és talaj adottságok ellenére elég pontosan el tudtuk különíteni benne 3 cölöpszerkezetes ház elemeit, valamint a házhelyeket körülvevő agyagnyerő gödröket. Kutatószelvényünk nyugati oldalánál megtaláltunk egy árkot is, amely a benne lévő leletek tanúsága szerint az esztári telephez tartozott. Rögzíteni tudtunk a felületen még 3 vaskori gödröt. //. lelőhely: Láncos major

9

. A 42. út új nyomvonalán a legintenzívebb ez a lelőhely. Területe közel 3 ha, egy széles északkelet-délnyugati parthát képezi a település magját, melyet egykor állóvíz vett körül. A kinyitott és feltárt terület nagysága 4000 m

2

, amelyen 106 objekumot sikerült elkülöníteni. Középső újkőkori 5 objektum, amely feltehetően az I. lelőhelyen azonosított AVK (esztári) telep széle. Házhely, árok, nagyobb méretű újkőkori gödör itt nem került elő. A bronzkori (Gáva kultúra) nagy, intenzív telephez 96 objektum tartozik. A telepen jól el lehetett különíteni a lakórészt, a háziipari tevékenységre utaló műhelyrészeket (fazekasság, bronzöntés) és a telep periférikus részét. Korai vaskori teleprészietet sikerült rögzíteni a kinyitott szelvény I. lelőhely felé eső végében, ahol tetőszerkezettel ellátott, lakó- vagy műhelyfunkciót ellátó építmények helyezkedtek el. Intenzitásban ez a korszak következik a kutatott területen a bronzkori település után. ///. lelőhely: Vizes földek}

0

. Egykori vízfolyás melletti kicsiny, kiemelkedő hátság gerincén húzódik egy császárkori szarmata település. A nyomvonal kelet-nyugati irányban metszi át. A kinyitott kutatószelvénybe nyugati irányban a település teljes széle beleesik. A feltárt terület 540 6 DMÉ 1934. 52-53. 7 DMÉ 1965. 61-67.-DMÉ 1971. 36.-DMÉ 1977. 179. 8 Déri Múzeum Régészeti Adattára: 449-2000. 9 Déri Múzeum Régészeti Adattára: 450-2000. 10 Déri Múzeum Régészeti Adattára: 451-2000. 61