A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Régészet, ókortudomány - M. Nepper Ibolya: A Hajdú-Bihar megyei Múzeumok régészeti tevékenysége

szentélynél a körív középpontja nem a hajó északkeleti sarkának vonalában van, hanem attól keletre, így a szentély északi oldala a patkóívhez hasonlóan, visszafelé görbül. Belső oldala egyenesen csatlakozik a hajó keleti falához. A déli oldalon a szentély íve a félkörnek megfelelő. Ez a hajó északkeleti és délkeleti sarkának eltolódása miatt alakult ki. A hajó keleti végénél egy északdéli irányítású fal maradványait találták, amely a hajó felező vonaláig tart. Ennek valószínű magyarázatát a tarnaszentmáriai egyházzal való analógia adhatja. Ez a herpályi kis templom altemplommal épülhetett, ennek nyugati oldala a fentebb leírt fal. A déli részen, bár nem került elő, lehetett a kriptába vezető lejárati lépcső, középen a szentélybe vezető lépcső esetleg (Tarnaszentmária), vagy letekintő nyílás, mint a feldebrői altemplom esetében. A másik érdekes megfigyelés a hajó északkeleti sarkának vastagsága, a délkeleti saroktól eltérő kiépítése. Az ásató Módy György és építész munkatársa Rácz Zoltán arra gondoltak, hogy harangtorony alapja lehetett (Somogyvámos, Szőcs-Dabas). A hajó közepén centrálisán elhelyezett téglakeretes sír is előkerült. Herpály parochiális egyházának építési idejét a XI-XII. század fordulójára teszik. A félköríves szentélyzáródású kis templom alapfal maradványait feltárás után konzerválták s úgynevezett romos helyreállítással bemutathatóvá tették. A területet régészeti és műemléki védettség alá helyeztettük. Ennek ellenére 1993-ban egész Bihart érintő gázvezeték fektetéskor a védett területen keresztül húzták meg a gázvezeték árkát és kismértékben megrongálták a templom, nagyobb mértékben pedig a templomkörüli temető területét. A MOL elismerve azt, hogy nem eléggé körültekintően járt el, jóllehet a hibát a helyi tsz követte el, a temető hitelesítő ásatására anyagi keretet biztosított. így került sor 1993. június 21-től a leletmentő ásatásra. A templom ÉNy-i sarkától 5 méterre 3 méter széles és 20 méter hosszú szelvényt húztunk, majd ettől Ny-ra 4 méterre még egy 10x3 méter hosszú szelvényt, amelyekből összesen 35 sír került elő Ny-K-i tájolással. Az 1980. évi leletmentésen előkerült sírokkal együtt 40 sírt sikerült feltárnunk. Az 1980. évi leletmentő ásatás során a kutatást megelőző mélyszántás után 30-50-re tehető a teljesen elpusztított sírok száma. (MÓDY 1989, 41-56; RÁCZ 1980; RÁCZ 1984, 76-80) 1. sír Jó megtartású felnőtt férfi csontváza. Csontváz hossza 164 cm, tájolás DNy-ÉK D-re 2'. Háton fekvő nyújtott váz. Jobb alkar a medencébe hajlítva. A bal láb alsó részénél komoly bolygatás nyoma, valószínű ennek tudható be az alsó lábszárcsontok illetve a lábfej csontok hiánya is. Melléklet nélkül. 2. sír Jó megtartású női váz. Csontváz hossza 137 cm, tájolás DNy-ÉK D-re 2'. Háton fekvő, nyújtott váz, állkapocs leesett. Mindkét kar könyökben behajlítva, kezek valószínűleg keresztezték egymást. Koporsós temetkezés. Melléklet 1. Jobb szemöldökcsont fölött 1 darab ezüstpénz. - 2. A 3-4. nyakcsigolyán szív alakú bronz csüngő négy lyukkal. - 3. A bal könyökhajlatban, 10 cm-rel magasabban a csontoknál 2 darab megnyirbált bronz pénz. - 4. A váz körül koporsószegek és vasalás darabok. 3. sír Kisgyermek igen rossz állapotú csontváza. Csontváz hossza 78 cm, tájolás Ny-K. Háton fekvő, nyújtott váz, koponya balra és előre billent a mellkasra. Karok lazán a test mellett. Bolygatatlan. Melléklet nélkül. 55