A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Muzeológia - V. Szathmári Ibolya: A Déri Múzeum és a megyei múzeumi szervezet 1999. évi működése

Lakner Lajosnak megjelent a Múzeum és irodalmi hagyomány (Korunk 1999. okt), a Balogh László-bibliográfiája bevezető tanulmánnyal, az Irodalmi kultusz, társadalom, múzeum című munkája (DMÉ 1997-1998, Debrecen, 1999.), elkészítette A coetustól az irodalmi diáktársaságokig. Diákautonómia törekvések a Debreceni Református Kollégiumban című feldolgozását. Előadásokat tartott konferenciákon Gondolatok az irodalmi emlékházak és az irodalmi hagyatékok bemutatásáról, az Irodalmi relikviák az időben, A közvetítő, és az Irodalmi kultusz kérdései címmel, folytatta Oláh Gábor naplójának kiadásra való előkészítését. Képzőművészeti Osztály Fodor Évának elkészült a Barokk emlékek a Déri Múzeumban és a Széchenyi István alakja a képzőművészetben című munkája, megrendezte a Félegyházi László-emlékkiállítást, Tamus Istvánnal közösen a Topor András-emlékkiállítást, a Dobi Piroska gyűjteményes kiállítást, valamint Cseh Gusztáv grafikusművész és Miskolczi László festőművész állandó emlékkiállítását. Iparművészeti Osztály P. Szalay Emőkének megjelent az Urasztali borospoharak a Drávaszögben (Confessio 1999), az Urasztali edények a Horvátországi Református Egyházban (Néprajzi Látóhatár 1999.), az Adatok a Felső Tiszavidék fazekasságához (Ünnepi kötet Szabó László tiszteletére Debrecen, 1999.), Ónedények Békés megyében (DMÉ 1997-1998. Debrecen, 1999.), a Szatmári ötvösmunkák a Kárpátalján (Jósa András Múzeum Evkönyve), Egy reneszánsz asztaltípus, a szekrényes asztal továbbélése (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Testület Évkönyve 1999.), a Szomolányi gyűjtemény kincsei, (Aranykatalógus, Miskolc, 1999.). Elkészítette az Úrihímzések Hajdú-Bihar megyében, a Historizmus az urasztali borospoharakon, a Historizmus és szecesszió az urasztali kannákon a Kárpátalján, az Adatok a motívumvándorláshoz, az Urasztali cserépedények az Alföld középső részén, a Kárpátaljai Református Egyházkerület templomai, felszerelési tárgyai, könyv- és iratanyaga I-IV. kötetében templombelsők, ezüst- és fém urasztali edények leírása, a kötetek szerkesztése, valamint a debreceni cseréppipa kiállítás katalógusa. Folytatta a OTKA által támogatott pályázat keretében a Tiszántúli Református Egyházkerület úrihímzéseinek kutatását, a határon túli református gyülekezetek tárgyi emlékeinek összeírását és a gömöri kerámiára vonatkozó kutatást. A népi bútor, a népi fazekasság, a népművészet témakörökben speciális kollégiumot tart a KLTE néprajz szakos hallgatóinak, kor- és stílus-, bútortörténet speciális kollégiumokat a Hittudományi Egyetem Egyházművészet IV. évfolyamán, tíz alkalommal tartott előadást konferenciákon, szakmai továbbképzéseken. Rendezője volt az Elkobzott ikonok, a Végek dicsérete, az ötvös-zománc tábor, a Piparemekek, a Magyarnak lenni számkivetve, az 1848-49 Kárpátalján és az Imádság háború után, a Koronavárosok, az Itt élned, halnod kell, a Kalotaszegi konfirmáció című kiállításokat. Hajdúsági Múzeum Nyakas Miklósnak megjelent a Sillye Gábor kormánybiztosi tevékenysége és a hajdúvárosok önvédelmi harca 1848-ban és 1849-ben (Studia Oppidorum Haidonicalium 1. Hajdúböszörmény, 1999.), Görbeháza telepesközség létrejötte (Hajdúsági Múzeum Évkönyve IX., Hajdúböször461