A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Művészettörténet, iparművészet - T. Molnár Viktória: A képzőművészeti élet intézményrendszere a rendszerváltás utáni Debrecenben (1990–1998)

jótékonysági rendezvények bevételei, önkéntes felajánlások, természetbeni javak és szolgáltatások, egy anyaintézet által adott támogatás stb.). Ezek sikeres alkalmazása előbb vagy utóbb megteremtheti az adott rendezvény, vállalkozás működéséhez szükséges pénzügyi alapot vagy kiegészítő támogatást. Az adományozott bevételeknek négy alapforrása létezik: állami, alapítványi, vállalati és magánjellegű. A mecenatúra napjainkban Miután hazánkban a művészeti élet mindig is igen széles skálát ölelt fel és magas színvonalat képviselt - azon ténynek köszönhetően, hogy Magyarország egyike a kiemelkedő tehetségű művészekkel bővelkedő európai országoknak - a kultúra felkarolása, támogatása elsőrendű feladat és hazánk megítélése szempontjából sem elhanyagolható. Ezen tények felismeréseként jöttek létre a kultúrát támogató non-profit szervezetek, amelyek egyfajta támaszt és ösztönző erőt jelentenek a fiatal művészek pályakezdéséhez, művészeti együttesek, alkotócsoportok fennmaradásához. A gazdaságon kívüli szféra finanszírozása a klasszikus és modern piacgazdaságban széleskörű társadalmi feladattá és egyszersmind érdekké vált. Fokozatosan kialakultak a vállalatok szponzorálási szokásai, amelyek szoros összefüggésben állnak az egyes cégek kulturális marketing tevékenységével, így tehát az állami hivatalnokok és pártfunkcionáriusok helyébe a vállalati vezérigazgatók vagy jobb esetben marketingfőnökök léptek a kultúra-támogatás rendszerében. Ami a kultúrában érdek, az a gazdálkodónak minőség. A mecenatúra lényege e kettő egymástól való elszakíthatatlansága. Végül is mi a mecenatúra napjainkban? Adomány? Marketing eszköz? Vállalkozás? Igen, valamennyi. Ha meg akarjuk érteni a mecenatúra lényegét, akkor a marketing kommunikáció összefüggéseiből kell kiindulnunk, melynek igen komoly és hosszabb távon hatékony eszköze. A mecenatúrát ugyanis át meg átjárja a direkt és közvetett reklám, az intézményi arculat, a vezetői személyes elkötelezettség, a politikai ambíciók és érdekek, a versenyszempontok rendszere. Ettől létezik és teremt folyamatos értékeket. Nem kerülhető el a mecenatúra egyik igen jellemző oldala, a politikai megközelítés. Amennyiben elfogadjuk, hogy a politikusi közeg, az egyes politikai pártok vezetői, a kormány tisztségviselői, az államhatalmi szervek vezetői is a fontos körülmények egy csoportját képezik, úgy mindenképpen fontos e réteg bizalmának megnyerése. E bizalom megszerzésének természetesen számos eszköze van, de ezek kulcsa professzionális PR-munka.

1 Napjaink kulturális-művészeti életében, a nyolcvanas, kilencvenes évek strukturális módosulásait követően a szükségszerű változások következtében új tendenciák körvonalazódnak. A művészeti alkotófeltételek, a művészeti élet intézményei, a szellemi és a gyakorlati műhelyek tevékenysége azt tanúsítják, hogy az állami feladatvállalás, az anyagi támogatás teljes megszűnése után - az áttekinthetetlen és esetleges forrásbiztosítások (pályázatok, alapítványok) miatt - bizonytalanná váltak a működési, fennmaradási feltételek. A képző- és iparművészet pezsgő jelenségei - a kitűnő művek, az élénk ritmusú kiállítási tevékenység - felszíne alatt aggasztó jelenségek figyelhetők meg: elsősorban az alkotótelepek működése vált kérdésessé. A kortárs művészet szellemi műhelyeinek tradícióit tovább kell építeni. Ezért elengedhetetlenül fontos a hosszú távra érvényes művészettámogatás rendszerének kidolgozása, amelynek példáit a nyugat-európai polgári társadalmak metódusai biztosítják. A civil szféra feladatvállalása, a helyi erők aktív részvétele ' Vesd össze: Mr. Producer, 1993. 27-54. 328