A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Művészettörténet, iparművészet - Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár III. Művészéletrajzok M–T-ig

TOROCZKAI (TRNYAK) OSZVALD (Brassó, 1884. júl. 20. -Bp. 1951. okt. 27.) festő 1902-1906 között tanult Budapesten a Mintarajz tanodában. Mesterei: Székely Bertalan, Révész Imre, Olgyai Viktor. 1906-ban tanári oklevelet szerzett, s ezt követően Nagybányán, Réti Istvánnál képezte tovább magát. 1907 nyarán Debrecenbe költözött, állást vállalt a Kereskedőtársulat Polgári Fiúiskolájában. 1909-ben, 1912-1913-ban Münchenben Hollósynál dolgozott. Iparművészeti, grafikai és festői tevékenysége mellett jelentős volt pedagógiai (művésziskolát tartott fenn), közművelődési munkája és közéleti szerepe. 1910-ben a debreceni nagyerdei művésztelep ügyében fáradozott: Hollósy Simont is megnyerte az ügynek. Nem rajta múlt, hogy a terv meddő maradt. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején az írók és művészek szakszervezetének vezetője volt. 1924-1927 között a Művészház igazgatója, a Műpártoló Egyesület (később Képzőművészek és Műpártolók Egyesülete) vezetője. A második művésztelep alapítási kísérlet ugyancsak az ő nevéhez fűződik (1926-1927). 1945-től a Művészek Szabadszervezete vidéki titkára volt. Ekkor Budapesten élt. Sokoldalú művész: bútortervező, illusztrátor, grafikus is. Indulásakor a szecesszió, majd Hollósy művészete hatott rá. Későbbi korszakában a kubizmus eredményeit kamatoztatta. Az 1940-es évek végén készült szocreál képei a falu életét ábrázolják. Ek: 1919: Antalffy könyvkereskedés (Debrecen); 1925: Művészház (kat.); 1935: Déri Múzeum; 1997: Városi Galéria (Nyíregyháza); 1998: Déri Múzeum Vcsk: 1910: Hollósy és tanítványai - Könyves Kálmán Szalon, Bp.; 1922-től a DME, 19141927 között a Művészház csoporttárlatain; 1930: 115. Tárlat - Ernst Múzeum; 1940: Műcsarnok; 1945-től a Képzőművészek Szabadszervezete budapesti tárlatain. Mk: Déri Múzeum, MNG Km: Oszlop díszek (1931. Debreceni köztemető krematóriuma, sgraffito); Hatvani István professzor (1938. Ref. Kollégium, Debrecen, üvegablak) írod.: Soó Rezső: A mai debreceni grafika (Debrecen, 1935); Molnár Ernő: Hollósy levelek = Magyar Művészet, 1938. 248; dr. Cs.:~ = DKK. 1947. 73-75; Menyhárt József: Adatok Debrecen grafikai művészetéhez = DMÉ, 1957 (Debrecen, 1957) 157-160; Menyhárt József: Emlékezés ~-ra = DMÉ, 1958-1959 (Debrecen, 1959) 167-180; Sz. Kürti Katalin: Művésztelepre tett törekvések Debrecenben = Debreceni Szemle, 1982. 1. 79-90; Bíró Lajos: Képzőművészeti élet a két világháború között Debrecenben = DMÉ 19831984 (Debrecen, 1985) 275-321; &. Kürti Katalin: ~ debreceni évei = DMÉ 1985 (Debrecen, 1987) 317-333; Sz. Kürti Katalin: Hollósy debreceni tanítványai Técsőn = Holnap, IV. 1990. 7. 34; Matits Ferenc: ~ festőművész 1884-1951 (h. n. 1997) TÓTH ANDRÁS (Pusztasimánd, Arad vm. 1858. szept. 8. - Debrecen, 1929. mára 29.) szobrász Aradon tanult asztalosmesterséget, majd Pesten, az Iparművészeti Tanodában. Bécsi és pozsonyi tanulóévek után Aradon dolgozott képfaragóként. Az 1880. évi aradi ipari kiállításon bemutatott munkái alapján állami ösztöndíjjal a budapesti iparművészeti iskolába küldték. Visszatérve a színházban végzett dekoratív szobrászi munkát. 1889-ben Debrecenbe költözött, itt nevelte Ilonát, Zoltánt (aki iparművész lett), és Árpádot, a későbbi költőt. Eleinte vidéki és debreceni házakra készített oromzatdíszeket, majd több köztéri szobra és épületdíszítő alkotása valósult meg. 1894-95-ben már felnőtt fejjel Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult Budapesten. 1894-ben a 321