A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Művészettörténet, iparművészet - Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár III. Művészéletrajzok M–T-ig

Mk: Déri Múz., MNG. írod: Molnár Ernő: ~ és Bakoss kiállítása = Debrecen, 1911. ápr. 11.; O.G. (Oláh Gábor): ~ képkiállítása = DFU. 1921. márc. 2.; NN: ~ műterem kiállítása = DU. 1921. febr. 27.; Ecsedi István: Száz kép a Hortobágyról = Debreczen, 1928. febr. 5.; Lyka Károly: In memóriám = Magyar Művészet, X. 1934. 3. 277.; Éber-Gombos Műv. Lex. (Bp. 1935) 258.; Révai Lex. (Bp. XX. 740. és XXI. 671); Sz.r.L: ~ emlékkiállítása = Debrecen, 1936. okt.4.; Nagy József: Emlékezés ~ -re = Debrecen, 1936. okt. 14. és 15.; Sőregi János: Vezető a Hortobágyi Múzeumban (Debrecen, 1940) 15.; A képzőművészetek Debrecenben. Szerk.: Bőgel József (Debrecen, 1961); Műv. Lex. (Bp. 1967) III. 678.; Sz. Kürti Katalin: ~ = HBN. 1983. nov. 12; Sz. Kürti Katalin: A Hortobágy a képzőművészetben = DMÉ 1983-84 (Debr. 1985) PÁLNAGY ZSIGMOND (Hajdúböszörmény, 1896. máj. 18. -Hajdúböszörmény, 1959. dec. 15)festő Hajdúböszörményben Király Jenő, 1912-14 között és 1918-ban az Iparművészeti Iskolában Udvary Géza, Ujváry Ignác tanítványa volt. 1919-ben látogatta a bécsi Iparművészeti Főiskolát. 1919-24 között olasz, francia tanulmányúton járt. Olaszországban G. Tallone volt a mestere. Franciaországban a Maume mozaikgyár foglalkoztatta. 1924-ben visszatért Hajdúböszörménybe, majd 1928-35 között Debrecenben is volt műterme. Az 50-es években külföldre dolgozott az ARTEX közvetítésével. DME, Tiszántúli Szépmíves Céh, Magyar Képzőművészek Egyesülete, 1952-től a HajdúBihar megyei képzőművészeti munkacsoport tagja. Nagy technikai tudással, gyorsan dolgozó művész volt Pálnagy, ismételte témáit, kompozíciós megoldásait, s ebből következően sok merkantil, üzleti szellemű műve van. Legjobb alkotásai az alföldi festőkkel rokonítják. Megcsendül művein a szociális jelleg, a társadalmi mondanivaló. Az elkötelezettség kérdésében azonban művészete nem rokon Káplár Miklós, vagy a debreceni Holló László, Senyéi Oláh István képeivel. Ek: 1925: Hajdúböszörmény, Debrecen, Hajdúnánás; 1927: Aranybika (Győrösi Istvánnal) Debrecen; 1961 és 1975: Hajdúsági Múzeum (emlékkiáll.) Hajdúböszörmény; 1966, 1977, 1988, 1996: Művelődési Ház (Hajdúböszörmény). Vcsk: 1927-1943 között a Műcsarnokban; 1928-tól a DME tárlatain - Debrecen; 1940: Magyar Képzőművészek Egyesülete - Déri Múzeum; 1939: Kollégiumi jubileumi képkiállítás - Ref. Kollégium, Debrecen; 1952-59: Képzőművészeti csoport-kiállítások Déri Múzeum; 1958: Hajdúböszörményi festők -Déri Múzeum. Mk: Déri Múzeum és Hajdúsági Múzeum. írod: Király Jenő: ~ kiállítása = Hajdúböszörmény és Vidéke, 1925. máj. 30.; Senyéi Oláh István: ~ = Debreczen; 1928. okt. 12.; Tóth Ervin: Hajdúböszörmény képzőművészeti múltja és jelene = Alföld, 1959. l.sz. 106-112.; Tóth Ervin: ~ emlékezete = Alföld, 1960. 1. sz. 104.p.; Székelyhídi Ágoston: Öt kiállítás = Alföld, 1962. 2. sz. 7075.

p.; Kathy Imre - Sz. Kürti Katalin: Hajdúböszörmény építészete - képzőművészete (Hajdúböszörmény, 1979); Lázár Imre kat. bev. (Hajdúböszörmény, 1988); Vitéz Ferenc: ~ életképein át tündököl a nap = HBN 1996. máj. 24. 307